November elseje, Mindenszentek ünnepe idén éppen szerdára esik, de minthogy főünnep, így a szokásos szerdai általános kihallgatás helyébe lépett. Délben – miként azt vasárnaponként teszi – a Szentatya megjelent a dolgozószobája ablakában és onnan köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket. Elmélkedésében a szenteket „útitársainknak” nevezte, „akik példájukkal segítenek minket, ezért imádságban kérjük az ő támogatásukat”.

Ma Mindenszentek ünnepét tartjuk – kezdte beszédét Ferenc pápa. Ennek az ünnepnek a fényében most egy kicsit figyelmünket az életszentségre összpontosítsuk, főként az igazi szentség két jellemző vonására, mint az ajándék, amit nem lehet megvásárolni és ami egyben út is, tehát ajándék és út – összegezte a pápa.

Az életszentség először is ajándék, mégpedig Isten ajándéka, amelyet a keresztséggel kaptunk meg. Ha engedjük növekedni, teljesen megváltoztathatja életünket (vö Gaudete et exsultate, ap. buzd., 15). Ezért a szentek nem elérhetetlen vagy távoli hősök, hanem olyan emberek, mint mi, a barátaink, akik életének kiindulópontja ugyanaz az ajándék volt, amit mi is megkaptunk és ez a keresztség. Sőt, ha jobban belegondolunk, biztosan találkoztunk nem egy hétköznapi szenttel, néhány igaz személlyel, akik komolyan élik a keresztény életet, egyszerűséggel. Ők azok, akiket én szívesen hívok így, hogy ők a „szomszédos szentek”, akik rendszerint köztünk laknak – hangsúlyozta a pápa. Tehát az életszentség egy mindenki számára felajánlott ajándék a boldog életre. Egyébként pedig, ha ajándékot kapunk, mi is az első reakciónk? – kérdezte a Szentatya. Éppen az, hogy boldogok vagyunk, mert ez azt jelenti, hogy valaki szeret minket és a szentség ajándéka boldoggá tesz minket, mert Isten szeret bennünket.

Minden ajándékot ugyanis el kell fogadni, és ez pedig magával hozza a válaszadás felelősségét, ami egy „köszönöm”. De hogyan is mondják ezt a „köszönöm”-öt? Ez egy felhívás az elköteleződésre, hogy az ajándék kárba ne vesszen. Mi és minden megkeresztelt ugyanazt a meghívást kaptuk, hogy „megőrizzük és életünkkel tökéletesítsük a kapott szentséget” (Lumen gentium, 40).

És ezzel elérkezünk a megfontolás második pontjához: a szentség egyben út is, amelyet együtt kell megtenni, segítve egymást, egyesülve azokkal a kiváló „hegymászótársakkal”, akik a szentek. Ők a mi idősebb fivéreink és nővéreink, akikre mindig számíthatunk: támogatnak bennünket, és ha elhibázzuk az utat, a szentek a csendes jelenlétükkel el nem mulasztják, hogy helyreigazítsanak minket. A szentek őszinte barátok, akikben megbízhatunk, mert mindig a javunkat akarják. Életükben példát találunk számunkra, imájukban segítséget és barátságot kapunk, és velük testvéri szeretet köteléke fon egybe minket.

Az életszentség tehát egy út, egy ajándék. Így tehát megkérdezhetjük magunktól: Emlékszem-e arra, hogy megkaptam a Szentlélek ajándékát, ami életszentségre hív és segít is eljutni oda? Hálát adok-e Szentléleknek ezért, az életszentség adományáért? Közel érzem-e magamhoz a szenteket, beszélgetek-e velük, hozzájuk fordulok-e? Ismerem-e közülük néhányuk történetét? Jót tesz nekünk, ha megismerjük a szentek életét és ha megengedjük nekik, hogy példájuk mozgassanak minket. És nagyon jót tesz nekünk, ha imádságban hozzájuk fordulunk. Utolsó gondolatával a pápa végül a Szűzanyához fordult: Mária, mindenszentek Királynője éreztesse meg velünk a kapott ajándék örömét és növelje bennünk az örök cél iránti vágyunkat.

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa köszöntötte a téren megjelent zarándokokat, családokat, plébániai, egyesületi és iskolai csoportokat, majd jelezte, hogy Halottak Napján a Brit Nemzetközösség római katonai temetőjébe látogat, végül pedig imádkozott a háború sújtotta térségekért. A különféle csoportok közt megemlítette a németországi Allensbach, a mexikói Monterrey híveit, a dániai Nykøbing Falster Szent József Nővérek Iskolájának diákjait; valamint az Olasz Rendőrség Nemzeti Szövetségének római önkéntes csoportját. A pápa örömmel köszöntötte a „Don Bosco Missziók” Alapítvány támogatásával szervezett Szentek Futama futóverseny résztvevőit, amiért Mindenszentek napját egy népünnepély keretében ünnepelték, ezért megköszönte a szép kezdeményezésüket és a jelenlétüket! A Szentatya bejelentette, hogy Halottak Napján a Brit Nemzetközösség második világháborús római katonai temetőjébe látogat és ott szentmisét mutat be az elhunytak lelkiüdvéért. Kérte, hogy továbbra is imádkozzunk a most folyó háborúktól szenvedő lakosságért. Ne feledkezzünk meg a meggyötört Ukrajnáról, és ne feledkezzünk meg Palesztináról, de Izraelről sem és ne feledkezzünk meg sok más régióról sem, ahol még mindig durva háború dúl. Végül mindenkinek szép ünnepet kívánt a Szentek lelki társaságában, kérve, hogy imádkozzanak érte.

Forrás: Vatican News

www.zarandok.ma