A Szentatya február 25-én a vatikáni Apostoli Palota ablakából a Szent Péter téren összegyűlt mintegy húszezer zarándokkal együtt imádkozta el az Úrangyala Mária-imát. A Jézus színeváltozásáról szóló evangélium kapcsán arra biztatott, hogy mindennap keressük a Jézusból áradó világosságot. Imádkozott és imát kért a világ számos pontján dúló háborúk és erőszakos cselekmények befejeződéséért.
Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Nagyböjt második vasárnapjának evangéliuma Jézus színeváltozásának jelenetét állítja szemünk elé (vö. Mk 9,2–10).
Jézus, miután bejelentette szenvedését a tanítványoknak, maga mellé veszi Pétert, Jakabot és Jánost, felmegy egy magas hegyre, és ott teljes fényében megmutatja magát nekik. Így tárja fel előttük annak értelmét, amit mindaddig együtt éltek át.
Az Isten országáról szóló igehirdetés, a bűnök megbocsátása, a gyógyítások és a csodajelek ugyanis egy nagyobb fény szikrái voltak: Jézus világosságáé, azé a világosságé, aki Jézus.
És erről a világosságról a tanítványoknak soha többé nem szabad levenniük a szemüket, különösen a megpróbáltatások idején, mint amilyen most a passió közeledtével érkezik.
Ez tehát az üzenet: sose vedd le a szemed Jézus világosságáról! Kicsit úgy, mint régen a földművesek, akik a szántás közben szemüket egy előttük lévő pontra szegezték, és a célt szemmel tartva egyenes barázdákat húztak. Nekünk, keresztényeknek is ezt kell tennünk életünk útján: mindig tartsuk szem előtt Jézus ragyogó arcát, sose vegyük le szemünket Jézusról!
Testvéreim, nyíljunk meg Jézus világossága előtt! Ő szeretet, ő vég nélkül élet! Létünk néha kanyargós útjain keressük az ő irgalommal, hűséggel, reménnyel teli arcát! Az ima, Isten igéjének hallgatása, a szentségek segítenek ebben: az ima, Isten igéjének hallgatása és a szentségek segítenek abban, hogy szemünket Jézusra szegezzük. Ez egy jó nagyböjti elhatározás: legyünk nyitott szeműek, legyünk világosságkeresők! Keressük Jézus világosságát az imádságban és az emberekben!
Kérdezzük meg hát magunktól: életutamon az engem kísérő Krisztusra szegezem-e a szememet? S hogy ezt meg tudjam tenni, helyet adok-e a csendnek, az imádságnak, az imádásnak? Végül pedig,
keresem-e Jézus fényének bármely kis sugarát, mely tükröződik bennem és valamennyi testvéremben, akivel találkozom? És megköszönöm-e az Úrnak, vagy megfeledkezem róla?
Az isteni fénytől ragyogó Mária segítsen, hogy szemünket állandóan Jézusra szegezzük, egymásra pedig bizalommal és szeretettel tekintsünk!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Tegnap, február 24-én szomorúan emlékeztünk meg az Ukrajna nagy területén zajló háború kezdetének második évfordulójáról. Megannyi áldozat, sebesült, pusztítás, gyötrelem, könnyek egy borzasztóan hosszúra nyúló időszakban, melynek még nem látszik vége! Ez olyan háború, amely nemcsak Európának ezt a térségét pusztítja el, hanem világméretű félelem- és gyűlölethullámot kelt.
Miközben ismét kifejezem mélységes szeretetemet a meggyötört ukrán nép iránt, és imádkozom mindenkiért, különösen a számtalan ártatlan áldozatért, könyörgök, hogy találjanak rá arra a csöppnyi emberségre, amely megteremti a feltételeket az igazságos és tartós békére törekvő diplomáciai megoldáshoz.
Testvéreim, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy imádkozzunk Palesztináért, Izraelért és a háború sújtotta megannyi népért, és hogy konkrétan segítsük a szenvedőket! Gondoljunk a sok szenvedő emberre, gondoljunk a sebesült, ártatlan gyermekekre!
Aggódva követem az erőszak fokozódását a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. Csatlakozom a püspökök felhívásához, hogy imádkozzunk a békéért, a harcok befejeződéséért és az őszinte, építő párbeszédre való törekvésért.
Aggodalomra adnak okot az egyre gyakoribbá váló emberrablások Nigériában. Szeretném elmondani, hogy imáimban közel vagyok a nigériai néphez, remélve, hogy erőfeszítéseket tesznek a hasonló esetek terjedésének megfékezésére, amennyire csak lehetséges.
Közel állok Mongólia népéhez is, melyet súlyos humanitárius következményekkel járó hideghullám sújtott. Ez a szélsőséges jelenség szintén az éghajlatváltozás következménye. Az éghajlati válság globális társadalmi probléma, mely erősen kihat sok testvérünk életére, különösen a leginkább kiszolgáltatottak életére: imádkozzunk bölcs és bátor döntésekért, melyek hozzájárulnak a teremtett világ megőrzéséhez és gondozásához.
Köszöntelek benneteket, Rómából és a világ sok tájáról érkezett hívek. Külön is köszöntöm a spanyolországi Jaénből érkezett zarándokokat, a Párizsből érkezett romániai görögkatolikus fiatalokat, a lengyelországi, romániai és olaszországi neokatekumenális közösségeket.
Köszöntöm a Posillipói Pápai Campano Interregionális Szemináriumot, a Katolikus Akció Nemzetközi Fórumának titkárságát, a palianói cserkészeket, a Lastra Signa-i, a Torre Maina-i és a gorzanói bérmálkozókat.
Továbbá köszöntöm a Ritka Betegségek Olasz Szövetségét, a „Reggio Ricama” Kulturális Kört, az Erőszakmentes Mozgalom tagjait és a NOETAA Egyesület önkénteseit. Köszöntöm a Szeplőtlen Szűz Mária-egyházközség fiataljait is.
Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédez! Viszontlátásra!