December 1-jén XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta a zarándokokat, akiknek – folytatva a középkori misztikusokról szóló tanításait – Norwichi Juliannáról beszélt.
Nagy-Britanniában tett szeptemberi látogatására visszaemlékezve a Szentatya elmondta: Anglia számos szülöttje az egyháztörténelem nagy és meghatározó alakjai közé tartozik. Egy közülük a katolikus egyház és az anglikán közösség által egyaránt tisztelt középkori misztikus, Norwichi Julianna.
Életéről kevés konkrét forrás maradt ránk. Minden bizonnyal 1342-ben született, és az 1430-as évekig élt. Ez az időszak az egyház és a nép számára is egyaránt zűrzavaros és gyötrelmekkel teli kor volt, amely a pápák avignoni fogságáról, majd a Rómába való visszatérésről, továbbá az Anglia és Franciaország közötti százéves háborúról szólt. Isten azonban ezekben a nehéz időkben sem hagyta el népét, hanem olyan személyiségeken keresztül, mint Norwichi Julianna, az emberek közötti béke, szeretet és boldogság jelentőségére hívta fel a figyelmet – magyarázta katekézisében Benedek pápa.
Az angol misztikus írásainak tanúsága szerint 1373-ban komoly betegségtől szenvedett. Ekkor találkozott egy pappal, aki a keresztre feszített Jézust mutatta meg neki. Ez azonnali gyógyulást hozott Juliannának, és 16 látomásban volt része, amelyekről pontosan beszámol írásában. Látomásainak értelmére maga az Úr adott választ, hogy Julianna megtanulja: Isten a szeretet.
Ezen élmények hatására Norwichi Julianna életét imával, elmélkedéssel és tanulmányokkal kívánta folytatni. Visszavonult, és egy London közeli város, Norwich mellett telepedett le, és remeteként élt, számos kortársát követve. Nagy népszerűségnek örvendett, sokan keresték fel, segítségét kérve. Sírján ez olvasható: „Julianna anya”. A kolostorok napjainkban is – talán jobban mint, valaha – a béke és a remény oázisai – magyarázta a Szentatya. Az egyház nagy kincsei ezek a helyek, ugyanis Isten elsőbbrendűségére, a kitartó és rendszeres imára irányítják a figyelmet.
Norwichi Julianna az Isten által lakott magányában írta meg az Isteni szeretet megnyilvánulásai című, látomásait tartalmazó kötetét, amely arra a biztos üzenetre épül, hogy Isten szeret, és gondviselése által megvéd minket. Julianna így ír erről: „Biztosan tudom, hogy Isten már a teremtés előtt is szeretett bennünket, szeretete sosem múlik el és sosem enyhül. E szeretetben jegyében tette minden művét, és ebben a szeretetben életünk örökre tart majd” – idézte fel a középkori misztikus szavait XVI. Benedek.
Az isteni szeretet Norwichi Julianna látomásainak gyakori témája, amelyet több alkalommal is az anyai szeretethez hasonlít. Isten jósága, gyengédsége hatalmas; az anyai szeretetre emlékeztet. Isten a szeretet; s amikor megnyílunk felé és hagyjuk, hogy egyetlen vezetőnkké váljon, akkor minden megváltozik: igazi békére, örömre, boldogságra találunk és képessé válunk azt magunk körül is szétárasztani. „Ha Istenre, az Ő végtelen szeretetére bízzuk szívünk legmélyebb és legtisztább vágyait, akkor sosem fogunk csalódni – minden jól alakul, minden jó lesz. Ez Norwichi Julianna üzenete, és ez az, amit én is hangsúlyozni kívánok ma nektek” – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.