Az ázsiai országban van a legnagyobb gyülekezet

Kevéssé ismert, hogy a háborúval fenyegetett Dél-Korea a legkeresztényibb ország az egész ázsiai kontinensen. A közel ötvenmilliós lakosság negyvenkilenc százaléka aktív keresztény. Észak-Koreában viszont üldözik a hívőket.

- A kereszténység elterjedése robbanásszerű volt a koreai-félszigeten a 20. században, és az elmúlt száz év alatt 49 milliós buddhista Dél-Korea lakosságának negyven százaléka kereszténnyé lett. Ilyen arányú és gyorsaságú növekedés az egész világon példátlan a kereszténység modernkori történetében – tudtuk meg Tari Zoltán Korea-kutatótól, a pünkösdi teológia oktatójától. aki hozzátette: az ázsiai ország kereszténységét az istentiszteletek karizmatikus stílusa is jellemzi.

A koreai egyház kezdete az európai missziókhoz köthető: 1910-ig számos, különböző felekezetű misszionárius érkezett, akik 800 különböző oktatási intézményt és kórházakat alapítottak. A kutató kiemelte: a társadalomra nagy hatást elsősorban a keresztények szociális érzékenysége, a társadalom peremén élők jogaiért való harcuk gyakorolt. A koreai egyházak vezetőit kezdettől arra nevelték, hogy takarékosan bánjanak a külföldi pénzekkel, és próbáljanak meg önerőből építkezni. A hívők számának növeléséhez nagy sikerrel végeztek erőteljes utcai evangelizációkat, majd a megtérőkből bibliaköröket hoztak létre, melyek leánygyülekezetekké váltak egy-egy nagyobb gyülekezet irányítása alatt. A szegény sorban élők éppen a kereszténységen keresztül ismerték meg a fejlett nyugati orvosi szolgáltatást, és részesülhettek egyéb jóléti és szociális segítségben, melyekre korábban kevés lehetőségük adódott.

A pünkösdi teológus szerint a koreai egyházban 1955-től tapasztalható a legnagyobb ébredés és a karizmatikus megagyülekezetek kialakulása. A hagyományos pünkösdi felekezetek, illetve a jellegzetesen koreai pünkösdi közösség: a Teljes Evangéliumi Gyülekezet megjelenése az egyház kezdeti időszakától karizmatikus jelleget mutat. A pünkösdi jelleg annyiban sajátos, hogy a felszabadítási teológia jegyeit is magán viseli. Az ébredések olyan erőteljes imamozgalmakat indítottak meg, mely a koreai egyház fő jellegzetességévé váltak.

Társadalmi-gazdasági okok

Tari Zoltán kitért az ébredés társadalmi-gazdasági okaira is: a 1953-ban lezárult háború után a megosztott ország mindkét felén rendkívül nagy nyomor és szegénység lett úrrá. Az elszegényedett déli lakosság kereste a lelki és fizikai megújulást. Ebben a történelmi háttérben kezdte meg a buddhistából megtért Yonggi Cho a tevékenségét. 1968-ra gyülekezete elérte a 8000 főt.

Észak-Koreában Son Jong-nam keresztény hittérítőt 2006. január óta halálsoron tartják fogva. Az állambiztonsági szervek korábban  három év kényszermunkára zárták a Ham-Gyung-Buki táborba, nemzetközi felháborodás hatására azonban 2004. májusában szabadon kellett engedniük. Sont a táborban olyan kegyetlenül megkínozták, hogy hosszú ideig járni sem tudott. Kiengedése után újra prédikálni kezdett, ekkor halálra ítélték. Kivégzésének első időpontja 2006. március lett volna, amelyet  a nemzetközi tiltakozás hatására elhalasztottak. Fivére, Son Jong-hoon egy washingtoni sajtókonferencián bejelentette, hogy Jong-namot 2006. júliusában a nemzetbiztonsági szervezet központjának pincéjébe szállították, ahol újra megkínozták, és azóta is ott tartják fogva. Még legközelebbi rokonai sem látogathatják,  kivégzésének újabb időpontja sem ismert. (forrás:csi.hu)

Dél-Koreában igen erős a Római Katolikus Egyház jelenléte is, a lakosság tizenkét százaléka gyakorló katolikus. A presbiteriánus (kálvinista) egyház hatvanezer tagot számlál. A keresztény mozgalom méreténél és hatékonyságánál fogva a társadalom egészét áthatja: a jelenlegi miniszterelnök is gyülekezeti tag, megtért hívők ülnek – az éppen háborúra készülő – hadsereg vezérkarában, a koreai központú, globális világcégek (többek között a Samsung, a Hyundai) igazgatósági tanácsaiban. Sőt, a sokszoros dollármilliárdos tulajdonosok között is szép számmal akadnak keresztények.

Igen elterjedt Dél Korában az ún. Moon-szekta is, vagy Az Egyesítés Egyháza. Sun Myung Moon 1961 óta a világegyetem apjának, feleségét a világegyetem anyjának, kettejüket az Emberiség Igaz Szülõinek nevezte ki. Moon fegyver- és hajógyáraival, ginzeng készítményeivel, könnyû és nehézipari érdekeltségeivel a világ egyik leggazdagabb embere. Többször ült adócsalásért. Követõi a Második Ádvent Urának – tkp. Messiásnak – kiáltották ki 1981-ben.  Moon Dél-Koreát természetesen  „messiási ország”–nak nevezi.

Mártírok véréből

1866-ban egy walesi protestáns, Robert Jermain Thomas embereivel próbált bejutni a félszigetre a „General Sherman” kereskedelmi hajó fedélzetén. A hajó viharba került a partoknál és leégett, mire a hajóban lévő evangéliumi könyveket a partra dobálták ki. A misszionáriusok a vízbe esve a bennszülöttek kezébe kerültek, akik lefejezték őket. A könyvek nagy részét elégették, de a maradék könyvek hatására a keresztények gyilkosai megtértek.

Illyés Szabolcs