A Kaliforniai Állami Egyetem professzora szerint az ateista kínai kormány fél a kereszténységtől, ugyanakkor meglepően nyitott is iránta, mert benne látja Európa és az Egyesült Államok gazdasági sikerének titkát, valamint a kínai erkölcsiség és gazdasági teljesítmény legfőbb reménységét. William Jeynes szerint Kínában azért akarják hamarosan bevezetni az etikaoktatást, mert úgy vélik, hogy ha az erkölcstelenség – különösen a szexuális szabadosság – a mai szinten marad, nem tudják megőrizni az ország gazdasági erejét.
A kínai kormánytisztviselőkkel is kapcsolatban álló William Jeynes professzor május 17-én tartott előadásában elmondta: a kínai kormány nyitott a kereszténység felé, ugyanakkor kontrollálni akarja, mert jól tudja, mekkora szerepet játszott az egyház a berlini fal lebontásában és a szovjet tömb demokratizálásában. „Félnek, hogy a kereszténység, ha nem ellenőrzik, megdöntheti a kormányt; de attól is, hogy ha elnyomják a keresztényeket, az a kelet-európaihoz hasonló robbanást idézhet elő, ami szintén hatalmuk elvesztéséhez vezetne. Így aztán egyrészt kívánják a kereszténységből fakadó előnyöket, másrészt kontrollálni is akarják – ezt az egyensúlyt próbálják jelenleg megteremteni.”
A Harvardon végzett, számos tudományos fokozattal rendelkező tudós egy pár éve történt esettel igazolta, hogy a kínaiak valóban a kereszténységben látják az Egyesült Államok gazdasági sikerének titkát: Üzleti konferenciát tartottak a Harvardon, és a jelenlévő vezető kínai üzletemberek kérdéseket tettek fel a Harvard szakembereinek. Egyik kérdés a másikat követte – de nem az előadásokkal kapcsolatban, hanem a kereszténység és az amerikai gazdasági fellendülés kapcsolatáról. Az amerikai tudósok meghökkenve hallgattak, nem tudtak mit válaszolni – mondta Jeynes.
William Jeynes szerint a kínai kormányban sokan a kereszténységben látják a kínai erkölcsiség és gazdasági teljesítmény legfőbb reménységét. Egy kínai vezető bizalmasan közölte a professzorral: az erkölcstelenség olyannyira elszabadult az oszágban, hogy ha bárkit ismeretlenül felhívna valaki telefonon azzal, hogy 2500 dollárért jöjjön el egy hotelszobába egy alkalmi szexuális együttlétre, három felhívottból egy biztosan elmenne.
„A kínaiak úgy vélik, hogy ha az erkölcstelenség – különösen a szexuális szabadosság – a mai szinten marad, nem lesz fenntartható az ország gazdasági ereje. Ezért sürgősen be akarják vezetni az etikaoktatást a fiataloknak, mielőtt a gazdaság valóban hanyatlásnak indulna. Nem a legtisztább szándékkal nyitnak tehát a kereszténység felé, hanem azért, mert országuk, gazdasági teljesítményük érdeke diktálja” – mondta Jeynes.
A kínai keresztények számát százmillióra becsülik; közülük mintegy 75 millióan tartoznak a földalatti egyházhoz, és a hívek száma évente hat-hétmillióval növekszik – tette hozzá. A földalatti egyház abban különbözik az államilag engedélyezettől, hogy míg az utóbbiban tilos a 18 év alattiaknak a hitről beszélni, addig az előbbi szabadon hirdeti az evangéliumot a gyerekeknek is. Az üldözésekben, a letartóztatásokban az állam félelme mutatkozik meg: félnek, hogy a kereszténység megdönti a hatalmukat – mutatott rá Jeynes professzor.
A kereszténység és a gazdasági siker összefüggését nem a kínaiak ismerték fel először. Max Weber német szociológus és közgazdász A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című könyvében kifejti, hogy a keresztény hit hivatástudatot ébreszt, ezzel jó munkamorált teremt, amiből gazdasági fellendülés fakad. A kereszténység – írja – becsületességre nevel, ami alapvető feltétele az üzletben nélkülözhetetlen bizalom kialakulásának. A kereszténység, miközben elítéli az anyagiasságot, teljesítményre ösztönöz, és arra nevel, hogy az ember ne legyen közömbös mások életszínvonala iránt, hanem segítse felemelkedésüket.
Weber rámutat, hogy a kereszténységtől eltérően a többi nagy vallás nem ösztönzi a gazdasági fejlődést. A hinduizmust bizonyos passzivitás jellemzi; a kasztrendszer nem kedvez a felemelkedés reményében törekvésre serkentő munkamorál elfogadásának. A buddhizmus minden vágyat eleve rossznak tekint – szemben a kereszténységgel, amely különbséget tesz az isten- és emberszeretetből fakadó, illetve az önző vágyak között –, és oly mértékig tiszteletre és elfogadásra nevel, hogy a meglévő állapotot előnyben részesíti a változással szemben. A kelet-ázsiai konfucianizmus hierarchikus szemlélete kevesebb társadalmi mozgásra ad lehetőséget, mint a kereszténység. Az iszlám még ennél is hierarchikusabb, és az engedelmességet hangsúlyozza, szemben a keresztény lelki szabadsággal – írja Weber.
Weber és a kínaiak mellett más szakértők is megfigyelték a kereszténység és a gazdasági fellendülés összefüggését. Daniel Lapin american ortodox zsidó rabbi és politikai kommentátor leszögezi: az elmúlt évezred tudományos felfedezéseinek 90 százaléka keresztény országokban történt – írja a christianpost.com.
