Skócia elszakadhat az Egyesült Királyságtól, ha a minapi választásokon győztes nemzeti párt népszavazással erősíti meg függetlenségi törekvéseit. Gazdaságilag az önálló Skócia bőven megállná a helyét, és akár Európa egyik leggazdagabb állama lehet.

Skót whisky, skót szoknya, skót duda. És persze a skót vicc. Ez jut a legtöbb ember eszébe, ha Nagy-Britannia északi országrészéről hall. Egyébként pedig sokan az egész Egyesült Királyságot Angliaként emlegetik - ami mélyen sérti a skótok önérzetét. "Ennek most vége. Skóciát háromszáz év után visszahelyezzük a térképre" - jelentette ki diadalittasan Alex Salmond, miután az általa vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) a május elején tartott helyi választásokon többségbe került az edinburghi parlamentben. Salmond már az úgynevezett átruházási törvény 1998-as életbe lépése óta kampányol az elszakadás mellett.

A jogszabály értelmében másfél évtizede szélesítették az Egyesült Királyság országrészeinek - Észak-Írország, Wales, Skócia - önrendelkezési jogait, hosszú idő után visszaállították a régi parlamenteket, s a Westminster átruházott bizonyos törvényhozó és végrehajtó hatalmat a helyi népképviseleti szervekre.

Szélesebb jogkör

A skót parlament így maga dönthet a személyi jövedelemadó egy részének felhasználásáról, az oktatási rendszerről, a kultúra támogatásáról, a földterületek hasznosításáról, az erdőgazdálkodásról, a bányászati jogokról. Az edinburghi "országgyűlés" egykamarás, 129 tagú testület, 73 képviselőt egyéni kerületekben választanak "az első mindent visz" rendszerben, 56 honatya pedig nyolc választási régióban nyer mandátumot. Az SNP most 69 képviselői helyet szerzett meg.

Salmond igazi skót fickó, aki vasárnaponként eljár szurkolni kedvenc focicsapatának, az első ligás Heart of Midlothiannek, hogy utána törzshelyén sörözés közben vitassa meg társaival a pályán történteket. Ha Skóciáról van szó, akkor mindent bele, vallja Salmond, aki 2008-ban elkísérte a másik népszerű skót csapatot, a Rangerst Manchesterbe, az UEFA-kupa döntőjére. Salmond szereti a skót népzenét, rámenős, de azért közvetlen stílusa van, és nem érezteti beszélgetőpartnereivel, hogy az előkelő edinburghi St. Andrews Egyetemen szerzett diplomát - ott, ahol egy nemzedékkel később a most nősült angol trónörökös Vilmos herceg és felesége, Kate Middleton is. Kritikusai szerint azonban a pártvezér sok hatásvadász külsőséget vett át a 2004-ben elhunyt skót színésztől, Rikki Fultontól. A bíráló szavakat a politikus nem bánja, lényeg, hogy hazája elnyerje a teljes függetlenséget.

A közvélemény megdolgozása

Salmond rögeszmésen küzd Skócia elszakadásáért, és a választási győzelem éjszakáján már be is jelentette, hogy négy éven belül népszavazást írnak ki a függetlenségről. Ha pedig a polgárok többsége Salmondra hallgat, akkor a skót parlament kimondhatja a függetlenséget, de ezt egyeztetni kell a londoni törvényhozással, mely utóbbinak nehéz lenne szembemennie a népakarattal. A referendum ötlete már az előző kabinet idején - amelynek élén szintén az SNP vezére állt - felmerült. Akkor azonban a skót nemzetieknek csak kisebbségi kormányt sikerült alakítaniuk, és félő volt, hogy a referendum kísérletébe belebuknak, Salmond politikai karrierje pedig derékba törik, ezért az ügyet jegelték.

Annál is inkább, mivel a függetlenségpártiak aránya bár kezdte megközelíteni az ötven százalékot, a bűvös határt akkor még nem lépte át. Az elszakadást ellenző többi párt egységén pedig Salmond nem tudott rést ütni. Mindez nem jelentette azt, hogy az SNP nem folytatta a hazai és a nemzetközi közvélemény megdolgozását. A kisebbségi SNP-kormány 2009-ben egy dokumentumot hozott nyilvánosságra, melynek mondandója egyértelmű: Skócia önálló országként jobban boldogulna. A dokumentum része volt annak az írássorozatnak, melyet a skót kormány adott ki a nemzeti párbeszéd nevű kampány keretében.

Attól fogva az edinburghi kormány számolgatásba kezdett, hogy függetlenedés esetén milyen bevételekre számíthat. Az egyik fő jövedelmi forrás a halászat lehet. Az Egyesült Királyság uniós halászati kvótájának 66 százaléka a skóciai felségvizekhez kötődik, utóbbi pedig az EU tengereinek és óceánjainak ötödét teszi ki. A kifogható fajták esetében is jól áll Skócia, mert fehér húsú halakból itt a teljes uniós mennyiség 38 százaléka kerülhet a hajók gyomrába. A másik döntő bevételi lehetőség az északi-tengeri kőolaj, melynek kitermelése az utóbbi években visszaesett ugyan, de még így is az EU legnagyobb ilyen nyersanyagforrása. Az országban legalább százezer ember dolgozik az olajiparban - ez a foglalkoztatottak hat százaléka. A gazdasági és pénzügyi világválság kitörése előtt a skót költségvetés minden évben 3-3,5 milliárd fontos többlettel zárt, a központi londoni büdzséből viszont általában több mint 70 milliárd font hiányzott. A whiskygyártás pedig évente 800 millió fontot hoz a konyhára, és 40 ezer embernek ad munkát. Skócia komoly hadiiparral is rendelkezik: itt 30 ezren dolgoznak, s ugyancsak jelentős a hajóépítő kapacitás is.

A Sean Connery-affér

A jelek szerint tehát az Egyesült Királyság harmadik leggazdagabb régiója meg tudna állni a maga lábán. Az utóbbi években nőtt a skót identitást választók aránya: az 1979-es 56 százalékról 85 százalékra. Skóciában az európai identitás kedvezőbb megítélés alá esik, mint Angliában, a skótok szemében London központi szerepét egyre inkább Brüsszel veszi át. A skótoknak nem kell tartaniuk attól, hogy az angol közvélemény ellenezné az elszakadásukat. Az angolok 60 százaléka nem bánná, ha az "északi népség" a saját útját járná, úgyis mindig baj volt velük. Például Sean Connery filmszínésszel, aki nem elég, hogy az elszakadáspárti SNP tagja, de 1998-ban még a lovagi címet sem fogadta el II. Erzsébet brit uralkodótól, s csak két év múlva engedte magát lovaggá ütni.

ÉRVEK AZ ELSZAKADÁS ELLEN

Mivel a brit font megtartása kiszolgáltatottságot jelentene, Skóciának új pénzt kellene bevezetnie, ez viszont tetemes költséggel járna. Az új országnak át kellene esnie az Európai Unió sokéves felvételi procedúráján. A teljes jogú tagság elnyeréséig viszont elesne a támogatásoktól, és a skót árukat a közösség megvámolná. A mezőgazdasági EU-kvótákat újra kellene tárgyalni, mert ezt Brüsszel nem országrészenként, hanem országonként osztja ki. Probléma lenne az infrastrukturális vagyon - elektromos művek, gázvezetékek, csatornahálózat - megosztása, ezek központja ugyanis Londonban van, és jelentős bennük az állami tulajdoni rész. Skóciának meg kellene vásárolnia azokat az állami létesítményeket, amelyeket a központi költségvetésből építettek. A skótok elveszítenék az ENSZben az Egyesült Királyságot megillető állandó biztonsági tanácsi helyüket, illetve ennek révén világpolitikai befolyásukat. Skóciának át kell vállalnia a brit államadósság rá eső részét.

G. F. P. - Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.