A ferencesek egyik nagy öregje és nagy renitense, Végvári Vazul atya életének 83. évében szeptember 13-án Esztergomban visszaadta lelkét Teremtőjének. "Láttuk őt sziporkázva, szellemi-lelki képességei csúcsán, és egy csípőprotézis után legyengülve egyre inkább átadva magát az emberi természet velejárójának, hogy nincs itt maradandó lakásunk. A jó Isten vigye őt Országába!" - ezekkel a szavakkal értesítette Tokár János esztergomi házfőnök rendtársait Vazul atya haláláról.
Forradalmár volt és művészlélek. Igazi lánglelkű ferences, Kapisztrán Szent János tanítványa. Az 1956-os szabadságharc hőse, aki rendi elöljáróinak tiltása ellenére elhagyta a rendházat és a barikádon harcolt. Küzdött és tartotta a lelket a hős magyar fiúkban, férfiakban. Budán, a Vár védelmében jeleskedett, és a forradalom leverése után természetesen menekülnie kellett az országból. Amerikában volt lelkipásztor, majd a rendszerváltozás után hazatért. Számos rangos kitüntetés birtokosa.
De lássuk sorjában. Székesfehérvárott született 1929-ben, szülei nyolc gyermeke közül harmadikként. 1943-45 között a pécsi Hadapródiskola növendéke. A második világháború végén nyolc hónapig hadifogoly. Érettségi után, 1948-ban belép a ferencesekhez. Gyöngyösön novícius, Esztergomban a rend hittudományi főiskoláján végzi a teológiát. Esztergomban szentelik pappá 1953-ban. Ezt követően prefektus az esztergomi ferences internátusban, gyóntató, hitszónok, énekkarvezető, spirituális, kulturális programok szervezője, diákszínpadi rendező.
1956 október-novemberében a szerzetesből előbújt a hadapród és a hazafi. A szabadságharcosok tábori lelkésze, katonai jellegű egységek parancsnoka és tábori lelkésze a budai Vár védelmében, amíg le nem rohanják őket a szovjet erők november 7-én. Elfogják, de sikerült kiszabadulnia és ferences habitusban, vöröskeresztes jelvénnyel a határőrség hazafias érzelmű katonáinak segítségével Ausztriába távoznia.
A bécsi ferences kolostorból a menekülők lelki és szociális gondozását végzi, sokakat segít ösztöndíjhoz európai és tengerentúli egyetemekre. Részt vállal a forradalmi emigráció tevékenységében. A Strassbourgi Forradalmi Tanács megalakulásánál küldött.
1957-ben az Egyesült Államokba távozik, és csatlakozik az ottani magyar ferences közösséghez. Lelkipásztor, cserkészvezető különböző amerikai és kanadai magyar egyházközségekben. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség társelnökévé választják, majd az USA országos szervezetének elnöke is.
1959. november 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezete szovjet delegációjának épületében felajánlotta, hogy hajlandó magyarországi bíróság elé állni 1956-os tevékenységéért, ha a hasonló vádak alapján kivégzésre váró magyar fiatalkorúakat a kommunista hatóságok szabadon engedik és a Nemzetközi Vöröskeresztnek átadják.
Mindszenty József bíboros sajtótitkára a hercegprímás amerikai főpásztori útja során. 1978-ban, mielőtt a Carter-kormány visszaadta a Szent Koronát Magyarországnak, tanácsadóként meghívják a Fehér Házba. Irányi László, a külföldi magyarok első püspöke 1987-ben vikáriusává nevezi ki. Különböző rádióadások rendszeres szónoka és műsorvezetője, több verses és novelláskötet szerzője.
1956-os tevékenységéért 1991-ben "A Hazáért és Szabadságért" érdemrenddel tünteti ki a Magyar Köztársaság elnöke. 1997 áprilisában hazatelepül. Életét és munkásságát több dokumentumfilm is megörökíti. 1998-ban vitézzé avatják, majd a volt politikai elítéltek és '56-osok szervezetei is kitűntetik, mint bajtársat, akit kezdettől "tábori papjuknak" tartottak.
Végvári Vazul ferences szerzetest egész életében jelmondatának szellemisége jellemezte: "Nagyobb boldogság adni, mint kapni."
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366
