Az 1944 és 1954 között mártíromságot szenvedett hét ferences boldoggá avatásáért tavasszal indult imakilenced a vértanúk életéhez kötődő helyszíneken folytatódik. Gyékényes, Gyöngyös és Hatvan után a negyedik állomás szeptember 15-én 18 órakor Budán, a Margit körúti ferences templomban lesz, ahol Kriszten Rafael egykori házfőnökért és plébánosért imádkoznak a szerzetesek és a hívek. A szentmisén a szentbeszédet Kálmán Peregrin egyháztörténész mondja. Nagyatádon szeptember 18-án, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén a 10 órakor kezdődő szentmisén Hajnal Zénóra, a helyi ferences kolostor gvárdiánjára emlékezik Dobszay Benedek ferences tartományi titkár.
P. Kriszten Rafael (1899-1952) a zsidóüldözés idején - a menekítés érdekében - megszervezte az üldözöttek átvételét a katolikus egyházba, és sebesülten is több száz kilométeres utat tett meg gyalogosan, hogy a nunciatúrán kapott menleveleket a címzettekhez juttassa. Az általa vitt iratok segítségével egy teljes vasúti vagont fordítottak vissza, így az oda zsúfolt emberek megszabadultak a haláltól. A világháború után megnyitotta a kolostor konyháját, és hosszú időn keresztül étkeztette a környék nyomorgóit. 1949 augusztusában, már betegen került a hatvani ferences kolostorba. Itt 1950-ben, a szerzetesek elhurcolása idején a hívek a templom elé vonultak, hogy megvédjék a szerzeteseket. A rendőrség felszólította P. Rafaelt, hogy oszlassa fel a tömeget. Megpróbálta, de nem sikerült. Az éjszakai órákban a rendőrség brutális módon feloszlatta a tüntetést, és a kolostor négy ferences szerzetesét az Andrássy út 60-ba szállították. Rafael atyát a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés címén életfogytiglani börtönre ítélték, ahol 1952. szeptember 15-én, vagyis 61 évvel ezelőtt az embertelen körülmények miatt meghalt.
A másik vértanú, Hajnal Zénó a háború idején Nagyatádon volt ferences házfőnök, az ostrom idején sokakat rejtegetett a templom alatti kriptában, köztük Paskai László későbbi bíboros prímást, aki testvérével együtt itt bujkált, miután megszöktek az SS-be sorozás elől. A város a nemzeti szocialista és a szovjet csapatok ütközőzónájába került. A front közeledtével a katonaság felszólította a lakosságot, hogy hagyja el a települést. Ekkor a ferences házfőnök vezetésével sokan Gyékényesen húzták meg magukat. Hamarosan azonban ez a település is a frontvonalba került. Húsvétvasárnap ukrán és bolgár katonák a németeket házról házra szorították ki a faluból. A lakosságot kiparancsolták a házakból, köztük a plébániáról a helybeli papot, Martincsevics Pált és a nála meghúzódó Hajnal Zénót is. A lakosságot menetbe állították és útnak indították a szomszédos Horvátország felé. Közben megjelent egy bolgár lovas katona, aki meglátva a két papot, visszafordult, kiszólította őket a tömegből és pisztolyt rántott. Először Martincsevics Pált, azután Hajnal Zénót lőtte agyon. A menekülő magyarok közül csak őket végezték ki. Az emberek melletti kitartás esetükben is a vértanúság vállalását jelentette. A papi ruhát viselők szisztematikus kivégzése pedig nyilvánvaló bizonyítéka az egyház iránti gyűlöletnek.
A boldoggá avatásuk öt másik ferences vértanúval egyetemben folyamatban van.
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366
