Az ukrán történelem egyik legszörnyűbb fejezetét 1932 áprilisa és 1933 októbere között írták, amikor egy rettenetes éhínség, - ukránul holodomor - mintegy 7-10 millió ember, köztük sok-sok gyermek életét oltotta ki.
A tragédia 75. évfordulója alkalmából szeptember 4-én Rómában, Nápolyban és Milánóban szentmisét mutattak be a helyi ukrán közösség részvételével. Szeptember 5-én érkezett a római Capitóliumra az a „kiolthatatlan gyertyaláng" nevet viselő fáklya, amely már a világ több földrészének 20 országát bejárta. A gyertyán lévő felirat egyrészt a nemzeti katasztrófára emlékezik, másrészt arra szólítja fel a nemzetközi közvéleményt, hogy ismerje el a módszeres ukrán népirtás tényét. A Capitólium „Julius Caesar" termében pénteken délelőtt tudományos konferenciát tartottak az olaszországi ukrán nagykövetség és ukrán szervezetek rendezésében olasz és ukrán politikusok, vallási képviselők részvételével.
Ukrajna függetlenné válása, 1991 óta az ország törekszik a történelmi igazság feltárására. A vezető politikusok elkötelezték magukat arra, hogy a világ minden nemzetével elismertessék: szándékos genocídiumról volt szó. Idáig 27 ország parlamentje tette ezt.
A történelmi források arról tanúskodnak, hogy a szovjet rezsim Sztálin parancsára a nagy éhínséggel akarta kiirtani az ukrán parasztokból a nemzeti önazonosság csíráját. Egyes szemtanúk szerint a katonák házról házra járva kobozták el a családoktól az ennivalót. A szovjet hadsereg lezárta a falvakból kivezető utakat, hogy a lakosság ne juthasson el élelemért a városokba. A római konferencián megállapították: az olasz országgyűlés, valamint az Európai Unió erkölcsi és politikai kötelessége, hogy elismerje a Holodomor tragédiáját, amelyben gyermekek milliói haltak éhen, tudományosan kitervelt, gyalázatos és pusztító politikai döntések áldozataiként. Az emberiség történelmének olyan keserű fejezetéről van szó, amely megérdemli, hogy újraírják.
