Gyimesbükk-a történelmi emlékhely

Az ősi kontumáci templomA történelmi hagyomány által csak „ ezeréves határ”-ként emlegetett gyimesbükki Rákóczi-vár és környéke emlékhellyé alakult. Deáky András nyugalmazott magyartanár, turisztikai vállalkozó ehhez most már eligazító táblát is helyezett a főút mellé.

 

 

Itt – fedél alatt – megpihenhet és falatozhat az arrajáró és közben elolvashatja, mi mindent érdemes megtekinteni a környéken: hadiutat, határköveket, csaták helyszínét, hősi temetőt, történelmünk egy-egy darabját. A tavalyi nagy esemény, a 30-as őrház és vasúti múzeum megnyitása után, idén a kontu­máci kápolna felújítása van soron.
Újrafödték a kontumáci templomot.

Megsárgult Domus Historia lapján latinul írt szöveg. Salamon József plébános közkinccsé tette egy kisméretű forgatós falinaptáron még 2008-ban. A bejegyzés arról tudósít, hogy P. Reparolis Vicentius ferences, akit vesztegzár-lelkésznek neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására, 1764. szeptember 3-án engedélyt kér, hogy magánházaknál mondhasson misét. Az engedélyt megkapta, és ettől az időtől a kontumáci lelkészek egyúttal a helybéliek, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is oktatták. Salamon atya annak is utánanézett, mit is jelenthet a latin „contumacia” szó, és több magyarázatot is talált. Egyik lehet a contumac, contumeliosus = makacs, csökönyös, szidalmazó, szégyenletes jelentése, de a Révai Lexikon a contumacia jelentéseként a vesztegzárat jelöli meg. Tény, hogy a történelmi dokumentumok arról is pontos adatokat tartalmaznak, hogy Mária Terézia királynő 1773-ban levélben arról érdeklődik, hogy áll a templomépítés. Lassan haladhattak, hiszen templomot csak 1782-ben szenteltek, Nagy­boldogasszony tiszteletére. Ekkor 385 hívőről tesznek említést a Csík-Gyimesi Contumacia-nál. A templomot kőből és téglából építették, a jelenlegi torony alkalmasint később került rá.

Zarándokhely lett KontumácSalamon atya a feljavítás során számos, erre utaló jelre bukkant:
– Sok jel mutat arra, hogy korábban már volt templom vagy épületrész, amit templomként használtak, de az is elképzelhető, hogy a jelenlegi templom nem is templomnak épült. Érdekes felirat található az északi oldalán: 1712. szeptember hónapban itt voltam figyelés alatt Karanteria patak, Kontumácia. Az évszám: MDCCXII. Feltételezhető, hogy maga az épület korábban létezett, és csak átalakították. Erre utal a két bejáraton észlelhető átalakítás nyoma is, mint ahogy a toronynál világos, hogy utólag építették rá a tetőre.
Létezik olyan – valószínűleg a múlt század elején készült felvétel is – amely valóságos épületegyüttest ábrázol. A felvételek szerinti itt egy falurész létezett, a Karenta pataka lakott terület volt, mintegy húsz házról beszélhetünk a 18. század végén, és ezek közé tartozott a templom is, amely kiállta az idők viharát, forradalmakat és háborúkat. Ez volt Gyimes-völgyének első temploma, a plébániai közösség is ott volt. 1936-ban, amikor a hívek száma igen nagy volt, akkor érezték szükségesnek beköltözni a faluba. Ennek magyarázatát Salamon atya abban látja, hogy a trianoni diktátummal bekövetkezett impériumváltással a határállomás elveszítette jelentőségét, az épületek elnéptelenedtek és a határállomás elveszítette funkcióját. Így alakult ki a fából épült „szükségtemplom”, azaz a plébániaépület templomként való használata.
A felújítás története

Emlékmű a Bilibók-tetőnÉvtizedek után, 2008-ban érkezett el annak az összefogásnak az ideje, amikor sor kerülhetett a teljes felújításra. A mára újrafedett templom láttán örül a lélek a közös munka eredményének. Salamon atya ebben is pontosít:
– Méltatlan volna nem említeni Dani Gergely atyát, aki 1982-ben ünnepséget szeretett volna szervezni a kontumáci templom építésének 200. évfordulóján. A helyszínen való megemlékezést megtiltotta a hatóság, de a falu templomában megtartották az ünnepséget. Akkor kisebb javításokat végeztek a kontumáci templomon, azóta nem volt javítás rajta. A felújítások sorozatában elsődleges helyen a vízelvezetés állt, mert a dombról alázúduló víz áztatta a templom falait. Hál'istennek mostanra már kiszáradt, és 2008 őszén sikerült újrafedni. A budakeszi testvéreknek és barátainknak köszönhetően a villanyt is sikerült odavezetni, és azt tervezzük, hogy szépen kivilágítjuk, úgy, hogy az egykori épületek romjai is érvényesüljenek. Jubileumi évünk van, szeretnénk, ha a templom búcsúját Nagyboldogasszony napján már úgy ünnepelnénk.
Még sok munka van hátra a templom teljes felújításáig, hiszen gerendákat kell cserélni, az elkorhadt padlót is ki kell cserélni, és a templom külső javítását is be kell fejezni. Szerencsére sok támogató van, de a legfontosabb a helyi közösség hozzáállása, a még létező kalákaszellem, amely az eddigiek során is meghozta a maga látványos eredményét.
Gyimesbükk – a történelmi emlékhely

Emlékhely Kontumác körülDeáky András jóvoltából a tíz legnevezetesebb látnivalóról részletes eligazítást kap az idegen: a hajdani Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházával és vasúti múzeumával, valamint a Rákóczi-vár romjaival szemben a templom közelében áll a kontumáci temető, benne az első világháborúban elesett katonák sírjaival. A helyieknek köszönhetően a sírok gondozottak, és ma már hozzátartozók is felkeresik. A temetőben áll egy harangláb, amelyben az 1800-as évekből származó, maga Fogarassy Mihály erdélyi püspök által adományozott harang lakik, de a Bilibók-tetőn is megemlékeznek a második világháborúban elesett hősökről. Sebő Ödön Halálraítélt zászlóalj című könyvéből most már sokat tudhatunk erről. Ennek emlékét egy emlékmű őrzi, és augusztus utolsó szombatján szentmisét mondanak a helyszínen. Ez az alkalom is sok száz embert vonz.
Deáky tanár úr történelemórája végigvezet a gerincen, ahol látni lehet a határköveket, kettő az Áldomás-mezején különösen figyelmet érdemel. Turistaösvény vezet a Százados-kútjához és akár hosszabb túrára is lehet vállalkozni egészen Mihályszállásig, Csügésig, Gyepecéig és Kostelekig. A Deáky-panzió udvara is történelmet idéz a Szent István-szoborral, a Magyarság történelmi emlékhelyét jelképező kopjafa-együttessel és a Sebő Ödön tiszteletére emelt különálló kopjafával. Érdemes tehát felkeresni a történelmi Magyarország legkeletibb pontját, amit talán még mi, helyiek sem ismerünk eléggé.

Oláh-Gál Elvira