Merre tovább teszik fel oly sokan a szemünk előtt összedőlő fogyasztói társadalom romjai közül a kérdést?!

Nagy Balázs kedves feleségével, és két szép gyerekével Csínodra költözött ki, Székelyföld egyik legeldugottabb szegeltébe. A csatolt képek, beszámolok bepillantást nyújtanak az ők felfogásukba, mindennapjaikba. Ők nagy szeretettel minden jószándékú embert szeretettel látnak, hogy egy jó gyógynövényekből főtt tea, vagy forró bór mellett, népünk múltjáról, jelenéről, és az ők általuk megálmodott jövőjéről elbeszélgessenek.

Szeretettel,

Csaba t.

Költözés Csinódba

Több mint egy évtizede, a csíki falvak módszeres bajárása során jutottam el az Úz felső folyása mentén fekvő tanyavilág központi településére, Csinódba. Akkor még élt Karácsony Gyula havasi mesemondó, akinek a személyisége annyira megragadott, hogy első találkozásunk után rendszeres vendégévé váltam. Aztán vittem magammal a jegyesemet is, sőt a nászutunk is Csinódba vezetett. Ekkor, a téli sétánk alkalmával fedeztünk fel egy lakatlanná vált tanyát, amelyet sikerült megvásárolnunk és otthonunkká varázsolnunk. Azóta itt érezzük magunkat a legjobban, itt fogantak gyerekeink és évek óta arról ábrándoztunk, hogy egyszer majd itt fogunk élni.

Tavaly született meg a nagy döntés, hogy gyerekeinkkel együtt felköltözünk a Fenyő fejébe. Szinte egy esztendeig tartott, amíg a sepsiszentgyörgyi lakásunkat el tudtuk adni, de eljött a pillanat, amikor a másfél évtized alatt összegyűjtött holminkat teherautóra rakhattuk. A szombati időjárás a költözésnek kedvezett, gyönyörű napsütésben vágtunk neki Csíkszentmárton felől a Rugát merész kanyarjainak. A teherautó sofőrje csak annyit tudott, amikor a fuvart elvállalta, hogy a tanyavilág felé nem vezet aszfaltút. Amikor elfogyott az aszfalt, szembesült azzal, hogy a havasról most zúdul le a hólé és a sáros út kátyúkkal teli. Az első nagy kanyarban a magasra megrakott jármű kis híján felborult. Az európai utakat járó sofőrba még a szusz is belefagyott, bevallása szerint ez volt eddigi pályafutása legfélelmetesebb pillanata. De a java még csak ezután következett: autója néhol tengelyig süllyedt a sárba, majd a település bejárata előtt a kipufogója is leszakadt.

Ekkor már erősen megbánta, hogy elvállalta ezt a több kárt, mint hasznot hozó fuvart. Végül az utolsó száz méteren az autó hűtőjét is kilyukasztotta egy kő. Ez már a kétségbeesés és a düh könnyeit csalta a sofőr szemébe.

Csángó barátaink érezték, hogy ilyen útviszonyok mellett az autó nem fog eljutni a házunkig, s lovas szekereikkel már készenlétben álltak. Két órán át öt szekér hordta a megfeneklett teherautóból a bútorokat meg a dobozolt holmikat. Jóleső érzés volt megtapasztalni ezt az önzetlen segítségnyújtást. Amikor már minden fedél alatt volt, elkezdett cseperegni az eső. Kérdésemre, hogy mivel tartozom a cipekedésért, az volt a válasz, hogy aki ide költözik, annak szomszédi alapon jár a segítség. És nemcsak ebben, hanem minden nagyobb munkában. S ez azt jelenti, hogy ez a közösség befogadott, tagjának tekint.Amikor megtudták, hogy a városban maradt közel 4000 kötetes könyvtáramat közösségi célra felajánlom, akkor azt mondták, hogy könyvtárat építenek. Így lesz a havason nemsokára közösségi könyvtár és olvasóterem. Úgy érzem, hogy jó döntés volt a felköltözni Csinódba. Idefent szép élet és sok munka vár ránk, de önmagunkért és a közösségért vállaljuk.

Sepsiszéki Nagy Balázs

Kemencerakók

A történeti Magyarország keleti határvidékén, a Csíki-havasokból Moldva felé utat törő Úz-folyó felső völgyszakasza mentén különleges hegyi tanyavilág alakult ki.

Csinód, Egerszék és Lesőd lakói gyimesi csángók, akik a 19. század végétől vették birtokba ezt a fenyőerdők által uralt vidéket. Bennünket városról vonzott életmód változtatásra ez a titokzatos világ.

A most 76 esztendős Fodor István egy havasi pásztorcsalád sarjaként látta meg a napvilágot, szülei az Üstös nevű részen őrizték a csíkszentmártoni kintháló csordát május 10-től október 25-ig. Ekkoriban a saját állatállományuk egy tehénből, egy üszőből, egy kanca lóból, 5 juhból és egy kutyából állott. Gyerekkorát egy olyan világban töltötte, ahol az emberek együtt éltek a természettel. Belenevelődött az állattartásba, a rétgazdálkodásba, az erdei munkákba, a famegmunkálásba.

Évtizedeken át kenyérkereseti lehetőséget az erdőkitermelés biztosított neki, fadöntőként dolgozott az állami erdészetnél. Ösztönszerűen sajátította el édesapjától és a tanyavilág kiváló mesterembereitől a famegmunkálás tudományát, majd saját udvarán faragó műhelyt épített. Az ácsmesterséget Baconi Jakabtól tanulta, akivel sok házat, csűrt, nyári házat és szénatartót épített. Ritka az olyan tanya, ahol ne dolgozott volna. Jól felszerelt műhelyéből szerszámnyelek, gereblyék, sulykolók, sulykolópadok, itatóvályúk, létrák és mogyoróvesszőből kötött kasok kerültek ki.

Pista bácsi úgy emlékszik, hogy örökké volt kemencéjük. Az övéket az édesapja, Fodor Károly rakta és zsindelytető óvta az esőtől, hótól. Itt mindegyik tanyán van kemence. Olyan tartozéka ez az udvaroknak, amely nélkül elképzelhetetlen az élet.

Az általunk megvásárolt elhagyatott tanya újjáélesztése nem lett volna teljes új kemence nélkül. Erre a munkára Pista bácsit kértük meg, akit kiváló kemencerakóként tart számon a havasi közösség. Eleinte életkorára és látása megromlására való hivatkozással kibúvót keresett e nagy szaktudást igénylő munka elöl, de végül többszöri kérésemnek eleget téve beadta a derekát és elvállalta. Kérése annyi volt, hogy fogadjam meg a patakon ezermesterkedő Bilibók Andrást segítségnek, akinek egyúttal át is adhatná a kemencerakás fortélyait, hiszen több ilyen munkát már nem vállal.

Épül a kemence

Az első kemencét 1956-ban saját maguknak rakta. Ekkor már az édesapja nem élt, de tudását hátrahagyta a fiának. Először Berszán Jánosékhoz hívták új kemencét rakni az 1970-es évek elején, s ezt követően ő vált a tanyavilág kemencés emberévé. Összesen tizenöt kemecét rakott, és ezek többségében ma is hetente sütnek kenyeret. Szerinte a jó kemence titka, hogy legyen jó az alapja. Ezen a tájon cserefa csutakokra fenyőfából rakják az alapot és erre hordják fel a jól meggyúrt agyagot. Az alsó agyagrétegre összetört üveg kerül az egerek ellen meg a jobb hőtárolás céljából. Az üveget takaró felső agyagrétegre rakják a tégla alapot és a kemence hólyagját. Ennek felrakása az igazi művészet! A kemence száda legkevesebb 35 cm kell legyen és a negyedik kerülésnél hátul kell hagyni egy fél téglányi lyukat huzatnak. Ezen keresztül távozik a füst és hevítés után ennek bedugásával marad sokáig meleg a kemece.

Pista bácsi és segédje egy nap alatt megrakták a kemencénket. Az utolsó tégla beillesztése után az öreg fiatalos mozdulattal felállt a tetejére és nem szakadt be alatta. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy jó munkát végzett. Ott állott gumicsizmában, elégedett mosollyal az arcán a kemence tetején és végigtekintett a völgyön. Valamennyi kemencéje közül erre az utolsóra a legbüszkébb, mert ennek a legjobb az alapja, ennek a legtágabb a száda. Leszállva róla sokáig szemlélte munkáját, majd agyagot markolt és tenyerével még egy utolsót simított az oldalán.

Oly gyöngéden símogatta, mint fiatalabb korában az asszonyát. Érezni lehetett, hogy szeretettel rakta ezt a kemencét. Az utolsót, a remekművét. Segédje, a mesterséget magába szívó fiatalember is elégedett volt. Érezte, hogy ezt követően ő lesz a havasi kemencerakó.

Nekünk, alig pár hónapos havasi lakosoknak a kemence és a benne sülő házi kenyér az élet, a szabadság jelképe. Sokszori újratapasztás, majd meszelés után a feleségem által díszített új kemencénkben megsült az első pityókás kenyér és a diós-mazsolás kalács. Ilyen jól még sohasem esett a kenyér!

Sepsiszéki Nagy Balázs

Csinód új feredője

Újabb népi feredővel gazdagodott Székelyföld. Az Úz-folyó felső folyása mentén fekvő Csinódon, az Aklos-patak bal partján egy kevesek által ismert kénes gyógyforrás tör felszínre. Ennek vizét Bara Gergely vállalkozó egy fenyőkkel körülölelt tisztásra vezette és egy tájba illő, szabadtéri fürdőt létesített. Egy több hektós cserefa hordó kettévágásával két kádat alakított ki, melyek földbe ásott és egy csővel összekötött. A felsőben egy fafűtésű kályhával melegíti fel a vizet, melyből a meleg víz folyik át az alsó kádba. Ebben egyszerre 6-8 személy üldögélhet a víz alatti fapadokon. A kénes víz fürdő formájában alkalmas arra, a szervezet kénhiányát pótolja, s leginkább a reumás betegségek meg egyes bőrbetegségek kezeléséban van nagy jelentősége. Ennek a forrásnak a vizét a fürdőépítő nagyapja szekérrel hordta haza és meleg fürdővel orvosolta reumás panaszait. Mostantól sokak számára elérhetővé válik ez hatékony népi gyógymód, amit a helyszínen ki lehet egészíteni kék agyag pakolással. Utóbbi szintén alkalmas a reuma meg az övsömör kezelésére. Az új feredő június 5-én megnyitotta kapuját, de a kiépítése még nem ért véget. Alapítója gyerekek részére édes vizű medence és vízicsúszda létrehozását tervezi.

Sepsiszéki Nagy Balázs

A ként kén-hidrogén, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

{zoomcat catid=1386}