Ó, én szeretett, édes Istenem,

kit most áhítattal magamhoz akarok venni,

 

 

 

 

 

 

Te ismered gyarlóságomat, s a lelki szükséget, melyben szenvedek.    Te tudod, mennyi vétekben vergődöm, mennyi bűn terhel, mennyi kísértés és tisztátalanság környékez.

Hozzád járulok orvosságért, vigaszt és segítséget nálad keresek.  

Ahhoz szólok, aki mindent tud, aki egész bensőmet ismeri és egyedül adhat nekem teljes vigasztalást és segítséget.  

Te tudod, miben szűkölködöm, mily szegény vagyok az erényekben. Elégítsd ki hát éhező koldusodat, gyújtsd föl hideg szívemet szereteted tüzével, világosítsd meg vakságomat jelenléted fényességével. Ne bocsáss el magadtól étlen-szomjan, hanem légy hozzám irgalmas, amint szentjeidhez is gyakran oly csodálatosan irgalmas voltál.      Uram, Istenem, Teremtőm és Megváltóm! Olyan érzelemmel, tisztelettel, magasztalással és dicsérettel, oly hálaadással és szeretettel, hittel, reménységgel és tisztasággal akarlak a mai napon magamhoz venni, amellyel óhajtott és fogadott Téged legszentebb Anyád, a dicsőséges Szűz Mária, ki a megtestesülés örömteljes titkát neki hírül adó angyalnak alázattal és áhítattal így felelt: Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint! Ámen.