A vatikáni vallási és politikai napilap hosszú cikkben emlékezik meg a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty József bíborosról, teljes körű rehabilitációja alkalmából. „Hivatalosan is lezárul a Rákosi-rezsim által megrendezett kirakatper felülvizsgálata” – olvasható a cikk alcímében.
„Mindennek eljön az ideje. Ma elérkezett az emberi igazságszolgáltatás pillanata” – kezdi írását Andrea Possieri perugiai történész, majd utal a budapesti Legfőbb Ügyészség határozatára, amelyet a Magyar Kurír március 25-én tett közzé, és „amely kinyilvánítja Mindszenty József teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását”. Kétségtelen, hogy nagy jelentőségű, jelképes politikai aktusról van szó, amely végleg lezárja Magyarország egyik történelmi korszakát, a kommunista rezsimét, amelyben Mindszenty bíboros a vértanú egyház és a diktatúra elleni rendíthetetlen küzdelem vitathatatlan jelképévé vált.
A hír önmagában véve banálisnak tűnhetne, annyira magától értetődő lényegét illetően. Magyarország egykori prímása, az ősi Strigonium, Esztergom érseke az egyik leghíresebb áldozata volt annak a perverz politikai-jogi sztálinista rendszernek, amely az ún. „népi demokráciákat” jellemezte 1949 és 53 között. A cikkíró rámutat Mindszenty bíboros életrajzának két alapvetően fontos mozzanatára, amely a XX. század történelmét jellemezte. Ezek a következők: a kommunista rendszerek megátalkodott és könyörtelen vallásüldözése, valamint a hívek ezreinek hősies tanúságtétele, akik - gyakran csöndben és névtelenül - életüket adták Krisztusért.
Andrea Possieri történész felidézi Mindszenty bíboros bebörtönzéseinek, szenvedésének, megkínzásának történetét, a szovjet offenzíva által vérbe fojtott 56-os forradalmat, majd utal a főpásztor amerikai követségen eltöltött 15 éves száműzetésére. A cikkíró rávilágít a mostani ügyészségi döntés jelentőségére, felidézve az 1949-es kirakatpert, illetve a bíboros 1975-ben Bécsben bekövetkezett halálát. Utal az ún. „Sárga könyvre”, amelyet a magyar hatóságok tettek közzé a per után, és amely felsorolja a bíborostól kínzás révén kicsikart állítólagos vallomásokat. Ottavio Pastore olasz kommunista szenátor, akit a magyar rezsim meghívott Budapestre, hogy személyesen győződjön meg róla: a híresztelések ellenére nem deportálták a főpapot Szibériába, 1949-ben kiadott írásában úgymond „leleplezte a Magyar Köztársaság ellen irányuló vatikáni összeesküvést”. „A budapesti per felfedte, hogy hogyan használták fel a vallást, a katolikus szervezeteket, a klérus tekintélyét a politikai küzdelemben, hogy restaurálják a Habsburgokkal a régi gazdasági és társadalmi struktúrákat és elpusztítsák a fiatal köztársaság nagy és mélyreható szerkezeti reformjait, amelyeket a német és magyar fasiszták uralma alóli felszabadítás után valósítottak meg” – írta az olasz kommunista szenátor.
A cikk utal XII. Piusz „Acerrimo moerore” kezdetű apostoli levelére, amelyben a pápa 1949. január 2-án nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését és megkínzását. Mindszenty József halálakor azonban már egész más volt a légkör: a nyugati közvélemény nagy része számára a bíboros életének eseményei pusztán magánüggyé váltak. A sajtó főleg a „múlt püspöke” jelzővel illette, aki nem képviselte a zsinat utáni egyház modern szellemiségét. Mindszenty küzdelme XXIII. János pápaságával ért véget – írta Carlo Bo olasz irodalomkritikus a bíboros halálának másnapján, 1975. május 7-én a „Corriere della Sera” c. napilap hasábjain. A magyar főpapot úgy állították be, mint egy mozdulatlan egyház jelképét, amely nem képes arra, hogy kifürkéssze az idők jeleit. Ezeket az ítéleteket ma megfelelő történelmi távlatból kell olvasnunk.
A mostani rehabilitáció egyik jelentősége, hogy visszaadja Isten Szolgájának, Mindszenty Józsefnek az őt megillető történelmi szerepet: a XX. század vértanúja és hitvallója volt – írja az Osservatore Romano c. vatikáni napilapban Andrea Possieri olasz történész.
A cikkhez kapcsolódóan hozzáteszi: „Devictus vincit” – ezt olvassuk Esztergomban Mindszenty József bíboros sírján. Ezek a szavak ma sajátos prófétai erővel töltődnek fel, miközben Magyarország egykori prímása születésének 120. évfordulóját ünnepeljük. A bíboros a sztálini kommunizmus vértanúja volt, mert megvédte az egyházat, a hitet és az igazságot – emlékeztet rá a cikkíró, idézve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás szavait, amelyekkel a magyar sajtóban az ügyészségi döntést kommentálta. A cikkhez fénykép is kapcsolódik: 1956. november 2-án készült felvétel, amely Mindszenty bíborost újságírók és fotóriporterek körében ábrázolja. A felvétel a bíboros kiszabadítása után tartott sajtókonferencián készült.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
