Nagyvárad - Az idén február 17-re esik hamvazószerda, a húsvét ünnepét megelőző negyven napos nagyböjt kezdete. A neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre.

 

Hírportálunk érdeklődésére válaszolva Lőrincz Ottó római-katolikus esperes, a Szent László templom plébánosa elmondta: hamvazószerda a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus például nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A hamvazószerda neve ugyanakkor onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ami a 12. századtól kezdve az egyházi szertartás része lett. Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük. Ennek nyomán hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, azzal a mondattal, hogy "Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel".

Hamuval hintés

II. Orbán pápa 1091-ben elrendelte, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, s ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

Az egyház hamvazószerdára szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és csak egyszer lakhatnak jól. Ezen a napon és a nagyböjt többi péntekén arra kéri az egyház a 14 évnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. Böjt idején tilos a zajos mulatság és a lakodalom is. "Nagyböjtben keresztúti ájtatosságot tartunk, s emlékezünk Jézus Krisztus szenvedésére", hangsúlyozta a tisztelendő.

Ciucur Losonczi Antonius

www.erdon.ro