A magyarországi római katolikusok által leginkább látogatott búcsújáróhely, amely Nógrád megye legkedveltebb turisztikai célpontja, közel 2,5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesül, jelentette be augusztus 12-én Erdő Péter bíboros, prímás a szentkúti zarándokhelyen összegyűlt mintegy hétezer hívő előtt.

A ferencesek által gondozott Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely barokk-kori kiépítése óta most nyílik először lehetőség nagyszabású fejlesztésre, amely egyszerre akarja felszámolni az előző rendszer pusztításának maradványait, és felkészíteni a zarándokhelyet a 21. századi turizmus infrastrukturális és lelkipásztori igényeinek ellátására. A koncepció kialakítása a megyei, régiós és országos hatóságok közreműködésével történt, amelyet az Apostoli Szentszék illetékes képviselője is áttekintett, véleményezett és javaslatokkal látott el.

A projekt részeként megkezdődhet a 18. században épült templom és kolostor helyreállítása és korszerűsítése, a napjainkra szűkösnek bizonyuló gyóntatóudvar kibővítése, a szent kút, a szabadtéri oltár  és búcsús tér rendezése. Ez utóbbi újdonsága lesz a Szent István országfelajánlását ábrázoló mozaikkompozíció, amely a magyar Mária-kegyhelyek történetében először kerül liturgikus tér középpontjába. Ezzel is kihangsúlyozódik Szentkút egyedi jellege: Magyarország nemzeti kegyhelye.

A hazánkban is felélénkülő zarándokturizmus kiszolgálására egy- és kétágyas szobákkal 55 személyes zarándokfogadó lelkigyakorlatos ház és 6-15 ágyas szobákkal 108 fő számára zarándokszállás épül, amely nyitott más, a kegyhely szellemiségéhez illő programokra is. Ugyanezt szolgálja a száz személyt befogadó rendezvényterem, a kegyhelymúzeum, az étterem és a turisztikai fogadóépület, valamint a kegytárgybolt. A kegyhely élete, a liturgikus események az internet segítségével élőben is követhetők lesznek, ezt teszik lehetővé az informatikai fejlesztések.

A kialakuló intézményi struktúra mintegy húsz fő számára biztosít új munkahelyet, de az építkezések során a bátonyterenyei, fokozottan hátrányos kistérség munkanélküliségi nehézségei is enyhülhetnek. Amennyiben sikerül megépíteni a fejlesztésekhez csatlakozó csatornarendszert, arra a kötelező fenntartási idő után a szentkúti és kányási településrészek lakóházai is rácsatlakozhatnak. A fejlesztések Nógrád megye és a régió idegenforgalmi, természetvédelmi és szociális intézményeivel egyeztetve valósulnak meg. A tervezés során nagy hangsúlyt kaptak a Katasztrófavédelmi Hatóság szempontjai: elsősegély-nyújtási és véradási feltételek biztosítása, a mozgáskorlátozottak és idősek fogadásának könnyítése.

A fejlesztések következtében Szentkút a hátrányos helyzetű bátonyterenyei kistérség egyik kitörési pontja lesz: a zarándok- és vallásos turizmus mellett a természetjárás, a biciklis turizmus is sokakat vonz, s így várhatóan növekedni fog a megyében töltött vendégéjszakák száma, és javul Nógrád lelki és gazdasági állapota is.

Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont