Nagyhagymás, Csofronka, Öcsém után immár a Vit-havas csúcsát is gyopáros kereszt díszíti. Állítója ugyanaz: Tóth Károly, támogatói most is az egykori gyergyói hegyimentők. Az eget földdel összekötő csúcsjelző négy méter magas, alapanyaga Karintiából hozott vörösfenyő, székelyes nevén lárics. Felszentelésére szombaton került sor.
Különleges élményben volt részük azoknak, akik a Hagymás-hegység 1609 méteres csúcsára, a Vit-havasra szombaton felkapaszkodtak: a keresztszentelés ünnepe volt e nap. Az Ausztriában élő Tóth Károly baráti társaságával állította fel a második otthonából hozott elemekből álló keresztet. Akárcsak a korábban, szintén általa állított csúcsjelzők esetén, e keresztet is a havasi gyopár díszíti. Czikó László lelkipásztor volt jelen a közel ötven természetjáró mellett ezen eseményen, különleges elmélkedésre hívva hallgatóságát. „Kicsit legyünk csendben, egész nap annyit beszéltünk!” – szólt a római katolikus lelkipásztor, s a szemközti dombocskáról a keresztre irányította mindenki figyelmét. Kinek mi jut eszébe róla? Miként cselekedne a mai emberfia, ha ott lett volna a téren, a tömegben, Jézus megfeszítésekor? Kinek mi az a keresztje, amit kérne, hogy Jézus átöleljen? – három kérdés, melyre a választ mindenki a maga csendjében kellett megadja. Aztán mintegy észbe juttatóként szólt Isten szolgája az eget földdel összekötő keresztről, az emberben lévő lajtorjáról. Az ember két lábbal a földön áll, de szeme égre kell tekintsen. A létra fokain, ha nem halad felfelé, a sárban marad; pedig Isten az embert nemcsak sárból, hanem napsugárból is formálta ilyenné.
A lelki táplálék mellett 1600 méter fölött alkalom adódott az együttlétre, jövőtervezésre is. Az egykori gyergyói hegyimentők nem adják fel szokásukat; évente legalább egyszer sort kerítenek találkozásra, és újabb csúcson újabb kereszt is tervbe van: a Kis-Cohárdra terveznek szimbólumot, ugyanakkor – ha lesz kellő támogatottság – egy via feratát is, mely a hegy- és sziklamászást kedvelőknek jelentene kikapcsolódási lehetőséget.
Balázs Katalin
