Hogyan alakult kilenc év alatt a Hargita megyei lakosok száma?
2002 óta Csíkszeredában nagyobb arányban fogytak a románok, mint a magyarok, a tavalyi népszámláláskor a romák közül csak kevesen vállalták fel etnikai identitásukat.
304 969 fő Hargita megye stabil lakosságának száma az előzetes népszámlálási adatok szerint, a lakosság 57,8%-a falun lakik. A megyében 262 463 magyar nemzetiségű személy él, ők az összlakosság 86%-át teszik ki, a románok száma 41 015 (13,4%), a roma etnikumhoz 1187-en sorolták magukat.
Lakik a megyében továbbá 56 német, 14 ukrán és 9 török nemzetiségű személy is, 169 személy nemzetiségéről nem léteznek információk.
Hányan voltak a Hargita megyeiek 2002-ben?
Több mint 21 ezer személlyel csappant meg a megye lakosainak száma 9 év alatt, azonban több mint két százalékkal nőtt a magyar lakosság aránya az összlakosságon belül. Az utolsó előtti népszámláláson 326 222 lakost számoltak össze, ebből 276 038 volt magyar nemzetiségű személy (84,6%).
Hargita megye városainak lakossága a 2011-es népszámlálás előzetes adatai és a 2002-es eredmények szerint
A románság 2002-ben 45 870 személyt számlált, azaz a 14%-át tette ki az összlakosság számarányának, tehát arányaiban mára több mint fél százalékkal csökkent.
Hányan élnek ma a Hargita megyei városokban?
A Hargita megyei városokban összesen 128 597 ember él, ezek közül 103 772 magyar és 24 438 román nemzetiségű, mindössze 1187 személy vallotta magát romának.
A megyeközpontban 37 980 személy lakik, ebből 31 278 személy magyar, 6 633 pedig román nemzetiségűnek vallotta magát – derül ki az előzetes népszámlálási adatokból. Kilenc év alatt több mint négyezer személlyel lettek kevesebben a csíkszeredaiak, a románok száma 641, míg a magyarok száma 3081 személlyel csökkent.
A statisztikai adatok szerint a harmadik legnépesebb etnikai kisebbség nem a roma, hanem a német: a tavalyi népszámláláson 16 személy vallotta magát németnek és mindössze 11 személy mondta azt, hogy roma etnikumú.
Székelyudvarhelyen 33265 személy él, - ebből 32056 magyar, 1137 román nemzetiségű - ezzel a város a megye második legnépesebb településének számít. Gyergyószentmiklóson 17 705, ebből 15 657 magyar és 1 973 román személyt regisztráltak. Noha városi ranggal rendelkezik, Tusnádfürdő egyike a legkisebb lélekszámú településeknek: összlakossága 1617 személy, 103 román és 1510 magyar, Balánbányán 5864-en (2131 magyar és 3713 román), Borszéken 2573-an (2005 magyar és 566 román), Székelykeresztúron 9491-en (9266 magyar és 183 román) és Szentegyházán 6820-an laknak.
A megye lakosságának több mint fele (57,8%) él a községekben, számuk 176 372, közülük 158 691 magyar, 16 577 román, és 1016 roma nemzetiségű. A legnépesebb községek lakossága meghaladja a hatezer főt: Korondon 6005, Parajdon 6218, Gyergyóremetén 6171 és Csíkszentdomokoson 6048 lakos él.
A legkisebb községek – az 58 községből 13 – lakossága nem éri el a kétezer személyt, Székelyderzs községben mindössze 1025 ember lakik. Galambfalva, Csíkpálfalva és Máréfalva színmagyar település.
A községekben a legnagyobb arányban Bélborban laknak románok, a 2649 lakosból 2638 személy román nemzetiségű, a többi 11 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Felekezeti hovatartozás
A római katolikus lakosság köre a legnépesebb, a 304 969 Hargita megyei lakos közül 198 673 (65,1%) tartozik ehhez a felekezethez. 37 389 személy református, 38 234 pedig ortodox vallású, az evangélikus, unitárius felekezetűeket nem jelölte külön rovatban egyelőre az Országos Statisztikai Hivatal. Feltehetően többnyire a "más" kategóriában szereplő személyek tartozhatnak ezekhez a felekezetekhez, szám szerint 26 565-en.
A megyében összeszámoltak továbbá 947 görög-katolikust, 844 baptistát, 565 pünkösdistát, 505 hetednapi adventistát, 715 vallás nélkülit, 127 ateistát is. 405 személy esetében nem létezik információ a felekezeti hovatartozásról.
A lakosság felekezeti megoszlása 2002-ben
A 326 222 lakos közül 212 937 személy volt római katolikus, azaz az összlakosság 65,2%-a. Kilenc év alatt több mint 14 ezer hívet veszített a felekezet. 2002-ben az ortodox felekezet volt a második legnépesebb 43 277 taggal, majd 41 269 hívével a református egyház következett. Az unitáriusok 23 220-en, az evangélikusok 186-en voltak.
525-en a görög-katolikus egyházhoz, 582-en a baptista egyházhoz, 355-en a pünkösdistákhoz tartoztak.
Hogy áll a megye a civilizációs mutatók szempontjából?
A statisztikai hivatal által közölt adatok szerint Hargita megye egyike annak a 16 megyének (Temes, Ilfov, Brassó, Kovászna, Szeben, Maros, Konstanca, Hunyad, Szatmár, Prahova, Arad, Kolozs, Bihar, Krassó-Szörény és Giurgiu), ahol a lakások 91,8%-a rendelkezik benti konyhával, a háztartások 74,8%-a vezetékes vízzel is el van látva.
Azonban a lakásban található fürdőszobával már nem állnak olyan jól a Hargita megyeiek, a 132 589 lakásból csak 90 834-ben (68,5%) található fürdőszoba. Ezzel az adattal a megye a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanis a romániai átlag szerint a lakások 40%-a nem rendelkezik benti fürdőszobával. Az Európai Unióhoz képest a leszakadás óriási, ugyanis a kontinensen átlagban 4-5%-ra tehető a fürdőszoba nélküli lakások aránya.
Az áramellátás csak néhány helyen jelent problémát, 126 310 (95,3%) lakás csatlakoztatva van a villanyhálózatra. A csatornahálózat (vagy esetenként saját szennyvízelvezető-rendszer) 94 677 lakást (71,4%) szolgál ki. A lakások 41,4%-a (54 486) rendelkezi központi fűtéssel.
Románia-szerte mindössze Brassó, Konstanca, Hunyad, Temes, Kolozs és Szeben megye tartozik azok közé a megyék közé, ahol a lakások több mint háromnegyede rendelkezik benti fürdőszobával.
