Kájoni János OFM Kiskajonban született (Belső-Szolnok vármegye) 1629-ban. Meghalt Szárhegyen 1687 április 25.
Szónok, író, orgonista, orgonakészítő, nyomdaalapító, tartományfőnök, kinevezett apostoli helynök.
Román ortodox családban született Kiskajonban 1629-ben. A család a magyar, katolikus Jegenyére (Kolozs megye) költözött,. Az egész falu a jezsuiták tulajdona volt. Valószínű a jezsuiták hatására kazolizált. A jezsuiták a tehetséges ifjút valamelyik iskolájukban zenész emberré, orgonistává nevelték.
Fiatalon orgonista, orgona- és virginálkészítő.
1647-ben Csíksomlyóra ment, és belépett a ferencesek rendjébe. A rend ruháját 1648 szeptember 17-én vette fel Somlyai Miklós gvárdián kezéből. A fogadalmat 1649. szeptember 17-én tette le ugyanott ugyancsak Somlyai Miklós gvárdián előtt.. A fogadalmasok könyvében ezt írták róla: „Vir praeclarissimorum talentorum laboriosissimus et perpetua memoria dignus.” (Kiváló tehetségű, szorgalmas és örök emlékezetre méltó férfi!) Brassóba küldték orgonát vásárolni, megbízták az orgona elhozatalával és felállításával is. mivel kiváló orgonista volt. 1652-től Csíksomlyón élt. Magát orgonistának és orgonakészítőnek nevezte
A filozófiai és hittudományi tanulmányait Nagyszombaton végezte. Elmélyült a zenei anyagban is, és megismerkedett a kor zenészeivel, pl. Szőlősy Benedekkel. Ugyanitt szentelte pappá Zongot Zsigmond nagyváradi püspök és esztergomi nagyprépost 1655. szeptember 5-én. A szerzetesi életre való komoly felkészülés mellett Kajoni János alkalmat keresett és módot talált arra, hogy a természet világával is megismerkedjék Megszerezte, áttanulmányozta és magával vitte Dorstenius Theodericus: „Ortus Sanitatis” című, 1540-ben készült gyógyfüves könyvét.
Ekkor megkezdte a hívekre nézve oly áldásos működését. Buzgó élete és szigorúan szerzetes viselkedése miatt egyformán megkedvelték a hívek és a katolikus főurak. Sokat imádkozott és elmélkedett, másokat tanított és javított. Látogatta a betegeket és segítette a szegényeket. Csak bámulni lehetett az isteni kegyelmet, amely általa rövid idő alatt oly sok és hasznos munkát végzett. A rendben minden hivatalból kivette részét.
1660 december 10-én Csíksomlyói házfőnök.
1661-ben felépítette a tatárok által elpusztított csíksomlyói iskolát.
1662-65-ig definitor.
1664-ben helyreállította csíksomlyói orgonát
1663, l666-68-ig Mikházán házfőnök. A vályogból épült rendház helyébe hőből és téglából új kolostort épített, amelynek déli oldala ma is áll.
1669-74-ig szárhegyen házfőnök. Újjáépítette a romos zárdát (Kőbe faragott arcmása a kolostor oldalában látható).
1675-ben custos provinciális és missziós főnök. Csíksomlyón megalapította 1676-ban a Székelyföld első, hangjegynyomásra is berendezett nyomdáját. Megjegyezte. „ Az apostoli misszió szükségére és a fiatalság nevelésére szükség van nyomdára…” Itt nyomtatták a hívek számára az imakönyveket, az iskolákban használt tankönyveket.
Ez a nyomda 1906-ig működött, amikor is egy új, modernebbet állítottak fel Kolozsváron, Szent Bonaventura nyomda néven.
IX. Ince pápa 1677. január 19-én Kajoni Jánost utódlási joggal Domokos Kázmér mellé rendeli. De Kajoni János apostoli helynöki méltóságáról lemond, hogy minden idejét és erejét rendje és az egyházmegye szolgálatára szentelje.
1678-ban erdélyi custos generalis, apostoli vikárius
1681-83. Csíksomlyón házfőnök. A tatárok által 1661-ben földig rombolt és P. Domokos Kázmér által újra építtetni kezdett templomot és zárdát befejezte, és azt 1682-ben felszenteltette.
A püspöki felszentelést visszautasította, hogy teljesen szerzetesrendjének élhessen.
Szárhegyen halt meg 1687.április 25-én. A szárhegyi kolostorban temették el.
„Erdélyi Pázmánynak”, „Székelyföld éneklő Pázmány Péterének” emlegették.
Rendtársait orgonálni tanította. Ének és zeneszerzéssel is foglalkozott. Erdély-szerte gyűjtötte a középkori énekemlékeket, és több százat mentett meg a „Cantionale Catholicum” 1676 c. gyűjteményében. Orgonát épített Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen is. Értékesek a székely rovásírásra vonatkozó feljegyzései. Széleskörű érdeklődését imakönyvek, énekeskönyvek, kalendárium, beszédek, kolostori rendtartás, rendtörténet, énekeskönyvek, egyházzenei gyűjtemények bizonyítják, melyeket ma csak részben ismerünk.
A Kajoni-féle Herbárium, fatáblás gyógyfüves könyve (Ortus Sanitar) 244 gyógynövénnyel foglalkozik.
Arcképét (önarcképét ? 1673 Simon Jukundián 1878-ban megtalálta Csíksomlyón, s több másolatot készíttetett róla.
Kajoni János részben átdolgozott szövegével énekeljük az Éneklő Egyház 31 dallamával, a Hozsánna 3 énekét.
Művei: 1. „Cantionale Catholicum régi és új, deák és magyar aitatos egyházi énekek, dicséretek, zsoltárok ás litániák…” Csíksomlyó 1676, Miserészekkel együtt 247 latin 545magyar és 3 vegyes nyelvű énekszöveget közöl. Megvan benne a két legismertebb passzió teljes magyar szövege és Jeremiás siralmai. A hagyományos erdélyi énekeken kívül forrásai voltak a korábbi imakönyvek és elmélkedésgyűjtemények, a Cantus Catholici (1651), s kimutathatóan néhány protestáns énekeskönyv is. Figyelemre méltó a Kereztyén olvasónak szánt előszava. Három kiadást ért meg.
2. „Kalendárium uo. 1678
3. „Fekete Könyv” Az Erdélyi Ferences kusztodia története. Kéziratban 1684. Szeged 1991.
4. „Csíkcsobotfalvi kézirat” 1651-76.
5. „Nagy Magyar Herbarium” 1656.
6. „Régi mód szerént való székely ABC”
7. Egyházi szentbeszédek
8. „Hymnarium” (Kájoni latin-magyar versgyűjteménye 1659-1677.) kéziratos énekgyűjtemény. 883 latin és 22 magyar énekszövegét laponként két hasábon Kájoni János jegyezte le ógy, hogy 149 esetben eredeti szöveg és fordítása- a gyűjtő tervének megfelelően - párhuzamosan egymás mellé került. Sok benne az üres lap, a beiratlan hasáb, ezért nem tekinthető lezárt gyűjteménynek.
Az eleje csonka, de a hiányzó a betűrendes jegyzék alapján megállapítható. Eredetileg kb. 1130, terjedelem és műfaj szempontjából nagyon különböző egységről lehetett szó.
9. „Cantus Catholici”
10. „Organo Missale” 1667
11. „Sacri concentus” 1669.
12. „Kájoni Kódex” orgonatabulatura-írással 1634-71. készült vegyes tartalmú, kéziratos gyűjtemény. Több részből utólag összefűzött kolligátum 1634-42. A közelebbről nem ismert Seregély Mátyás 1660-71 Kájoni János ofm. jegyezte le, s ő adta végző formáját.
Tartalma: 124 motetta, 2 mise, 12 misetétel 28 helyi használatú litánia, himnusz, Credo, Te Deum 21 barokk hangszeres darab, 55 Nyugat-európai tánc, a vidék 20 népszerű tánca és 12 világi ének. Sok darab szerzője ismeretlen.
13. Antiphonae de Sanctis Ordinis Minorum” Gregorián mise-ének gyűjtemény 1681.