„Az 50 évvel ezelőtt kihirdetett zsinatra többé már nem tekintünk úgy, mint feszültségek forrására” - P. Lombardi kommentárja
A Szentszék sajtótermének igazgatója, P. Federico Lombardi január 24-én jegyzékben kommentálta a Szent X. Piusz Testvériség négy püspöke kiközösítésének visszavonását. Megállapította, hogy a keresztények egységéért végzett hét jó hírrel zárult, amely remélhetőleg öröm forrását jelenti az egész egyház számára. A közösítés visszavonása alapvető lépés volt ahhoz, hogy a Lefebvre érsek által elindított és vezetett mozgalom tagjaival létrejöjjön a végleges kiengesztelődés.
Ahhoz, hogy megértsük ennek a lépésnek a jelentőségét, fel kell idéznünk XVI. Benedek pápa szavait, amelyeket 2007. július 7-én közzétett „Summorum Pontificum” k. Motu proprio-ja bevezetőjében írt: „kötelességünk minden erőfeszítést megtenni, hogy mindazok, akiknek valóban szívügyük az egység, velünk egységben maradhassanak, vagy azt újból megtalálják”.
Ratzinger bíboros már 1988-ban főszereplője volt a Lefebvre érsekkel való kapcsolatoknak, és kezdettől fogva minden lehetőt megtett az egyház egységének szolgálatában. Az akkori, pápai engedély nélkül történt püspökszentelések súlyos szakadást okoztak. Azonban a II. János Pál által létrehozott „Ecclesia Dei” Bizottság türelmesen munkálkodott azon, hogy nyitva maradjanak a párbeszéd útjai. Így a lefebvriánus mozgalomhoz kötődő különféle közösségek az évek során teljes szeretetközösségre léphettek a katolikus egyházzal.
A Szent X. Piusz Testvériség és négy püspöke különösen fontos az egység visszaállítása szempontjából. XVI. Benedek kétségtelenül kinyilvánította elkötelezettségét, hogy mindent megtegyen ennek a célnak az érdekében.
Ezt szolgálta a Summorum Pontificum k. Motu proprio-ja, amely a szentmise bemutatásának rítusára vonatkozik, illetve a Hittani Kongregáció dokumentuma, amely tisztázta a II. vatikáni zsinat ekkléziológiai tanításának vitatott pontjait. Mindez kedvező légkört teremtett és hozzájárult ahhoz, hogy a Testvériség négy püspöke kérje a kiközösítés visszavonását. A főpásztorok tanúságot tettek szilárd elhatározásukról, hogy a római katolikus egyházhoz kívánnak tartozni és elismerik Péter primátusát.
P. Lombardi jegyzéke végén megállapítja: különösen szép, hogy a kiközösítés visszavonására a II. vatikáni zsinat bejelentése 50. évfordulójának előestéjén került sor. Ezáltal erre az alapvetően fontos eseményre már nem úgy tekintünk, mint feszültségek forrására, hanem mint a szeretetközösség megerősítésére. A most közzétett dekrétum arra világít rá, hogy még további előrehaladásra van szükség a teljes egység megvalósulásához. Nem határozza meg például a Testvériség és a hozzá tartozó papok státuszát. Az egész egyház csatlakozik a pápa imáihoz, hogy mielőbb leküzdjenek minden akadályt, és ismét helyreálljon a teljes szeretetközösség – hangsúlyozza P. Lombardi, a Szentszék sajtótermének igazgatója.
