A Körösztös család és a Ferences Rendtartomány március 14-én 11 órakor szentmisével majd emléktábla-avatással emlékezik Körösztös Krizosztom ferences mártír születésének 100. évfordulójára Pécsett, az egykori ferences templomban.

 

 

 

 

A szentmisét Bíró László katonai ordinárius mutatja be, koncelebrál Mayer Mihály pécsi megyéspüspök és Magyar Gergely ferences tartományfőnök.

Körösztös Imre Krizosztom 1909-ben született Pécsett, elsőfogadalmát 1927-ben tette le, 1932-ben szentelték pappá. Magyarországi működése után 1938-tól az amerikai magyarok papja volt. 1941-ben katonalelkészként az orosz frontra küldték, ahonnan csapatát sikerült épségben hazamenekítenie. 1943 júliusában az újonnan alapított újvidéki kolostor elöljárója lett, az odatelepített székely, valamint a horvát és a német lakosság lelkipásztora. 1944. október 23-án szerb partizáncsapatok szállták meg a várost. Körösztös  Krizosztom azt mondta, amíg a templomot hívek látogatják, a ferenceseknek is maradniuk kell, ezért a fokozódó veszély ellenére sem hagyta el Újvidéket.

Amikor a partizáncsapatok letartóztatták a férfiakat, Krizosztom atyát betegsége miatt szabadon akarták bocsátani, de ő ezt a lehetőséget csak rendtársaival együtt fogadta volna el, azt azonban már nem engedték. 1944. október 27-én éjszaka több férfivel együtt a 35 éves ferencest is „kiemelték” a tömegből. A kiválasztott foglyokat 1944. október 28-án este 8-9 óra körül hármasával összekötözték, majd zeneszó mellett futásra kényszerítették, miközben a katonák ütlegelték őket. A barakkokban maradt társaik halálra kínzásuk szemtanúi voltak. Sírhelyük ismeretlen. Társai, Kovács Kristóf és Kamarás Mihály atyák tovább meneteltek a rabokkal, hosszú éjszakákon át gyóntattak, vigasztalták őket. Kovács Kristófot is ütötték-verték, majd lelőtték. Kamarás Mihály túlélte az elhurcolást, ma a budapesti Margit körúti ferences közösség tagja.

Krizosztom atyában a rend a lelkipásztori hűség példáját látja, ezért is emlékezik meg születésének évfordulójáról és szeretné elindítani boldoggáavatási eljárását.

Ferences Rendtartomány/Magyar Kurír