Ünnepségsorozat vette kezdetét ma délelőtt Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából: kiállítást nyitottak és tudományos konferenciát tartottak a Magyar Nemzeti Levéltárban Budapesten. Utóbbin felszólaló Pálffy Géza történész szerint több mítoszt is le kell fejtenünk Bethlen alakjáról, valamint újra kell értelmezünk személyét a kuruc–labanc és a protestáns–katolikus szembenállások meghaladásával.

1613. október 23-án választottak erdélyi fejedelemmé Bethlen Gábort, a kora újkori magyar történelem legsikeresebb magyar államférfiát, „Erdély aranykorának” kiemelkedő vezetőjét. A kerek, 400. évforduló adja a kedden kezdődött rendezvénysorozat apropóját: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár dokumentumaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bécsi kapu téri levéltárban, majd kilenc felszólaló történész részvételével konferenciát is tartottak Bethlen Gábor és kora címmel.

Gyimesi Endre levéltárakért felelős miniszteri biztos a tárlaton emlékeztetett arra, hogy a Nyitott Levéltárak országos programsorozat őszi fesztiváljának egyik központi alakja Bethlen Gábor.

A tárlat megmutatja azt a sokrétűséget, amely Bethlen Gábor korát jellemezte és kitűnő képet ad korának mindennapjairól – mondta Gecsényi Lajos történész, a Magyar Országos Levéltár korábbi főigazgatója a kiállítást megnyitó beszédében. A közönség sok érdekes dokumentumot tekinthet meg, egyebek mellett pecsétlenyomatokról készült felvételeket, kiváltságleveleket.

A vándorkiállítás egyik változatát néhány hét múlva Sopronban, a másikat Debrecenben mutatják be egy-egy kisebb konferencia keretében, majd az anyagot az ország számos pontján láthatják az érdeklődők.

„Négyszáz év elteltével ma arra van szükség, hogy ne a mindenkori aktuálpolitika és a felekezeti megosztottság szempontjából, hanem a maga tevékenysége alapján ítéljük meg Bethlent, saját koordinátarendszerében” – mondta Pálffy Géza történész, a kiállításmegnyitót követő konferencia első előadója. A Magyar Tudományos Akadémia kutatója szerint a fejedelem igazi reálpolitikus volt, értékéből pedig nem von le semmit török vazallus léte. „Bethlen meghatározó helyet foglalt el a török vazallus rendszerben, de ugyanúgy az európai protestáns hatalmak között is kivívta tekintélyét” – hangsúlyozta Pálffy, aki szerint a fejedelem tekintélyét az is mutatja, hogy Bocskaival ellentétben hozzá nagy számban csatlakoztak a rendek is.

A 400. évfordulós rendezvénysorozat keretében november közepén kapcsolódó tárlat nyílik a Nemzeti Múzeumban is.

B. B.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.