Itt e kertben ültetjük a rózsákat, szeretettel várunk,
Csaba t.
Székelyhíd – A román határ túloldalán fekszik Székelyhíd, ami különleges módon őrzi és ápolja a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Petőfi Sándor emlékét. A költő születésének bicentenáriuma alkalmából érdemes egy kirándulás erejéig ellátogatni erre a kevésbé ismert érmelléki településre és felkeresni a város legújabb attrakcióját, a Szerelem-ösvényt, ahol nemcsak Petőfi emlékét idézhetjük meg, de bőséges lelki muníciót is kaphatunk az élethez.
A Petőfi-emlékév kapcsán országszerte számos megemlékezést, eseményt tartanak idén Petőfi életét, munkásságát, a magyar irodalomra és kultúrára gyakorolt hatását éltetve. Szinte nincs olyan magyar település, amihez ne kötődne valamilyen módon Petőfi, hiszen a költő vándorévei alatt, majd már ismert költőként és forradalmárként bejárta az egész országot. Ez alól a határon túli területek sem kivételek, elég csak Nagykárolyra gondolni, ahol Petőfi megismerte későbbi feleségét, Szendrey Júliát, vagy Koltóra, ahol mézesheteiket töltötték. A költő életének jelentős eseményeit őrző települések mellett számos olyan Petőfi-emlékhely található országszerte és a határon túl, ami kevésbé ismert, ám érdemes többet megtudni róla. Ilyen a Debrecentől 40 kilométerre fekvő érmelléki település, Székelyhíd, ahol a közelmúltban készült el a Petőfi és Szendrey Júlia ihlette Szerelem-ösvény.
Debrecentől szinte karnyújtásnyira: Petőfivel a szerelem útján – fotókkal
Ahogy a neve is sugallja, a tanösvény a szerelem témakörét járja körül kilenc állomáson keresztül a megismerkedéstől egészen a házasságkötésig, mindezt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatán keresztül, a költő verseiből vett idézetekkel. Petőfi és a szerelem témaköre nem véletlen választás, Székelyhíd ugyanis félórányi autóútra fekszik Nagykárolytól, Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedésének helyétől.
A húszas éveit taposó, akkor már költőként elismert Petőfi 1846 augusztusának végén jó barátjával, Obernyik Károllyal karöltve indult egy nagyobb körútra Erdélybe. Szatmáron időztek pár napot, majd átruccantak Nagykárolyba, hogy szemtanúi legyenek Szerdahelyi Pál helyettes főispán beiktatásának. A költő az Arany-Szarvas nevű fogadóban szállt meg, emeleti szobájának ablakából pillantotta meg először az akkor 17 éves Szendrey Júliát, aki éppen jó barátnőjénél, Térey Marinál vendégeskedett. A sorsdöntő találkozás szeptember 8-án, a fogadóban tartott táncestélyen valósult meg. A költő később így emlékezett vissza erre a meghatározó pillanatra:
„Amott a fogadóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam őt, tavaly, szeptember 8-án, délután 6 és 7 óra között. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét... azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi nem volt; akkor lett a nagy semmiben a világok milliója és szívemben a szerelem... mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté”.
A két fiatal egymásra találását gyakori találkozás követte és bár Júlia szülei mindent elkövettek, hogy a házasságot megakadályozzák, egy év múlva, a megismerkedésük első évfordulóján, 1847. szeptember 8-án hivatalosan is összekötötték életüket. A fiatal házasok Koltón, a Teleki-kastélyban töltötték mézesheteiket, ahol több tucat Petőfi-vers született, köztük a jól ismert Szeptember végén.
Székelyhíd és új attrakciója, a Szerelem-ösvény nemcsak a nagykárolyi események emlékére született, a város maga is joggal iratkozhat fel a Petőfi-emlékhelyek sorába, hiszen a költő itt is megfordult korábban. Petőfi 1843 nyarán két fordítási munkát vállalt, a tiszteletdíjból pedig maradt annyi fölöslege, hogy újra megpróbálkozzon a színészi pályával. 1843 őszén Debrecenben játszott, majd csatlakozott egy kisebb társulathoz és útnak indult szerencsét próbálni Biharmegye mezővárosaiban. A társulat Székelyhídon is fellépett, ám Petőfi itt nem lépett színpadra, mert lázas beteg lett. Az egykori Ady Endre Művelődési Központ, illetve a későbbi Szabó Ódzsa színház helyén álló fogadóban szállt meg, itt született 1843 novemberében a Szerelem, szerelem című verse:
A szerelem sötét verem;
Beleestem, benne vagyok,
Nem láthatok, nem hallhatok.
Őrizem az apám nyáját,
De nem hallom a kolompját;
Rá-rámegy a zöld vetésre,
Hej, csak későn veszem észre.
Telerakta édesanyám
Eleséggel a tarisznyám;
Elvesztettem szerencsésen,
Lesz módom a böjtölésben.
Édesapám, édesanyám,
Ne bízzatok most semmit rám,
Nézzétek el, ha hibázok
Tudom is én, mit csinálok!
A társulat nem sokkal később feloszlott, Petőfi betegen, elszegényedve tért vissza Debrecenbe, ahol, mint tudjuk, egy különösen nehéz, embert próbáló telet töltött.
A Petőfi által ihletett Szerelem-ösvényt, ahogy a Dehir megírta korábban, Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes álmodta meg azzal a céllal, hogy a modern világból kiveszni látszó értékek, mint a szabadság, a szerelem és a költészet újra a figyelem középpontjába kerüljenek. Bár a pandémia egy időre megakasztotta a munkálatokat, 2023-ra, a Petőfi-emlékévre a támogatók jóvoltából elkészült az ösvény, mely ma már nyitott kapukkal várja az érdeklődőket. A kilenc állomást a Csaba testvér alapította Dévai Szent Ferenc Alapítvány mellett hazai és határon túli városok, vállalkozások és egyesületek fogadták örökbe. Debrecen önkormányzata a negyedik állomást, a döntést, a Debreceni Linedance Club a lánykérést, a Halápon a Gyermekekért Közhasznú Egyesület a házasság előtti nemi élet megállót, a DH-Szerviz Kft. pedig a jegyesség-házasság stációt választotta.
A székelyhídi termálfürdő szomszédságában, a Szerelem-ösvénynek otthont adó hangulatos ligetbe egy hatalmas székely kapun léphet be a látogató, ahol rögtön feltárul előtte a kilenc stációt jelző látványos harangláb, melyek végig kalauzolják a látogatót a párkapcsolatok különböző fázisain az ismerkedéstől a lánykérésen át az örök hűségig.
Az egyes állomásokat jelző haranglábakon gyönyörű, kézzel készített tablók láthatók, melyeket magyar népi motívumok és az adott stációhoz kapcsolódó Petőfi-idézetek díszítenek.
A lelki-szellemi táplálékot az irodalmi üzenetek mellett a gondosan összeválogatott és gondozott virágok, fák és bokrok látványa egészíti ki, így az egyes állomásokon, majd az ösvény végén található kápolnában akár meg is pihenhet a látogató és elidőzhet átgondolva a látottakat, vagy csak úgy, élvezve a pillanat meghittségét.
Bár a Szerelem-ösvény fiatal párok számára született elsősorban azzal a céllal, hogy felkészítse őket a rájuk váró közös életre, látogatása korántsem csak a házasulandók számára ajánlott. Legalább annyira izgalmas élmény az irodalom és a kultúra kedvelői számára is, hiszen az olyan értékek, mint a szerelem, az elköteleződés vagy a döntéseinkkel járó felelősség minden korosztály számára vetnek fel kérdéseket és gondolatokat. Székelyhíd ráadásul a tanösvény mellett további látnivalókat is tartogat a látogató számára a turulmadaras millenniumi emlékműtől a Mátyás-korabeli gótikus református templomon át a kopott állapotában is patinás Stubenberg-kastélyig, ami jelenleg Böjte Csaba árváinak, rászorulóinak ad otthont.
És ha már Székelyhídon járunk, érdemes barangolni a környéken is: megcsodálni az őszi színekbe borult érmelléki dombokat, ellátogatni az Arany Szarvas Fogadóba Nagykárolyban, felkeresni a Kölcsey Ferenc Emlékházat Álmosdon és útközben megállni az álmosdi csata emlékművénél. A történelmi, kulturális emlékek mellett a térség kiváló gasztro-turisztikai úti cél is, hiszen itt termesztik a magyar mezőgazdaság egyik fontos exportcikkét, a tormát, és itt fekszik Debrecen egykori szőlőskertje, Érmellék, ahol egy családias pincében üldögélve, a térség zászlóshajó borának, a bakatornak kóstolása közben megidézhetjük az idén kétszáz éve született nagy költő, Petőfi Sándor emlékét és szállóigévé vált jelmondatát: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem.”
A Szerelem-ösvényen október 22-én, vasárnap közös rózsaültetésre várják az érdeklődőket, akik az ösvény szépítése mellett Csaba testvér békéért tartott miséjén is részt vehetnek. Az eseményről bővebb információ itt olvasható.
Itt e kertben ültetjük a rózsákat, szeretettel várunk, 