Szeretnék egy pár sort írni, hogy hol is tartunk és mit csináltunk mióta elkezdődött az év!

Kedves Csaba testvér!

Először is nagy a bárány invázió, mert a gyermekek bárányhimlősek lettekl:-)

A 8 gyerekből sajnos egy nem jött vissza szeptemberben, mert megszületett a kistestvére és anyukája otthon maradt ebben az évben, így a nehéz körülményeik ellenére Szandrát hazavitte. Szoktunk vele beszélni és láthatólag tényleg jól van...meghagytuk neki a lehetőséget, ha mégis  úgy gondolják, hogy tudunk segíteni, akkor visszajöhet!  A maradék hét gyerekből most már 6 hivatalosan is a mi fennhatóságunk alá tartozik.

A tanulás terén sokat kell nekik behozni, - nevelési tanácsadóba kell járjak velük, ahol tanácsot adnak, hogy milyen fejlesztésekkel tudok segíteni nekik! ( Ezt a hatóságok is előírják!) Sajnos a csobánkai iskolával nagyon nem vagyunk megelégedve: a tanárok részéről és az igazgatónő részéről maximálisan nagy az elfogadás, csak az a baj, hogy nem a mi gyerekeinket nézik, hanem azt hogy fennmaradjon ez az iskola!

 A legnagyobb baj, hogy olyan fegyelmezetlenség és erkölcstelenség van az iskola falai között, hogy a gyerekeink nem szeretnek odajárni! Mindig ki vannak szemelve egy-egy nagy szájú csoport célpontjává, csúfolják őket, lefogják és végig tapperolják, egy 12 éves fiút. A nagyfiúnk (14 éves) Dávid egész egyszerűen fél az osztálytársaitól, és próbálja elkerülni a konfliktusokat. Sok esetben kiemelik a tanárok őket és azért is célponttá válnak!  A kicsiket nyakon verik a nagyobbak,ha elmennek mellettük! Bizonyára minden iskolában előfordul ilyen, de itt minden naposak. És ezeket a nagyszájú gyerekeket a mi jelenlétünk sem fogja fékre,akkor is csúfolódik, ha mi felnőttek ott vagyunk, sőt ez külön buli! Próbálunk imádkozni az iskoláért és egy-egy randalírozó gyerekért.

Az iskolában tanult tananyag a nullával egyenlő, főleg felső tagozatban, mert ott már nem tudnak fegyelmet tartani a tanárok és így nem is vesznek semmit! Szerintem ez tragédia és egy alapos körültekintés és tudakozódás után én mindenképp szeretném, ha lehetőségünk lenne iskolát váltani!! Bejárás szempontjából Pomáz sem megerőltetőbb, mint Csobánka.

A hatóságok részéről is jöttek már ellenőrizni, eddig mindent rendben találtak és nagyon segítőkészek, lehet velük együtt dolgozni. Én elkezdtem a gyógypedagógia szakot levelezőn, hogy legyen pedagógusi végzettségem, és akkor pár éven belül, mire kinőjük magunkat tudunk önálló hálózattá válni. A gyerekek után kapom az ellátmányt, amit korábban kiszámoltunk és abból gazdálkodunk. A családi pótlékot még nem kaptuk meg, de az igénylése folyamatban van. Napközben fával melegítjük a vizet, csak estére kapcsoljuk be egy hete a gázfűtést 2-3 órára, hogy a fürdéshez egy kis meleg legyen a házban. Most még ennyi meleg elegendő.

Időközben a két leendő kolléganő működési engedélyét is elindították, remélhetőleg november közepe és végére kapnak működési engedélyt! Közben ők is szervezik az életüket, hogy minél előbb tudjanak hozzánk érkezni! Kriskó Anettnél a lakását kell rendbe tenni és kiadni (s akkor tud jönni), már készül.

Kis Erika (aki Szászvároson volt két hónapot) esetében problémásabb a dolog, mert van egy nagy fia (24 éves) és neki nincs munkája, így Erika addig nem akar igazából mozdulni.

Egy harmadik hölgy , Balogh Szilvia, is jelentkezett a tanfolyamra és most ő végzi is. Teljesen a saját költségén. Sűrűn kijár segíteni, jól bánik a gyerekekkel érdekli a nevelőszülőség....Korábban gyógyszer iparban dolgozott, mint marketinges illetve értékesítő, de többre vágyott és most keresi az útját!

Jelentkezett egy fiatal házaspár is, akik másodszorra jönnek lelkigyakorlatra! Velük most fogunk leülni egy kicsit a részletekről beszélgetni. Mélyen vallásos fiatal házaspár: a lány hitoktató és levelezőn gyógypedagógiát végez a fiú pedig asztalos!

A Jóisten lassan de biztosan válogatja ide a kollégákat és a gyermekeket is! Keresett egy családok átmeneti otthonából egy anyuka,a ki 10 éves kislányát szeretné ha ide hoznánk, mert az édesanyja rákos!

A korábban itt lévő család (Laci és Mónika) gyermekeit is elvette a hatóság miután tőlünk elmentek, s ők is kérték, ha lehet akkor hozzánk kerüljenek vissza a gyerekek! Remélem mihamarabb tudunk segíteni!

A ház körüli őszi munkákban sokat segítettek az önkéntesek! Szeptember 25.-én volt egy 50 fős, október 16.-án pedig egy 40 fős önkéntes napunk. Voltak régiek és voltak új fiatalok, akik a nyáron voltak itt lelkigyakorlaton és szívesen jöttek segíteni!  A régiek pedig már rutinosan vették kezükbe a szerszámokat illetve főzték a finom ebédet és sütötték a finom kalácsot:-) !

Az önkéntesek segítségével a tavaly kitermelt fenyőkből gerendát vágattunk, a tyúkoknak kerítést készítettünk, kiszedtük a kiszáradt diófát,  erdőt takarítottunk, fát gyűjtöttünk,  füvet nyírtunk, ereszeket takarítottunk, kerítést festettünk. Kitakarítottuk a konyhakertnek szánt területet, amelyben tavaszra szeretnénk egy kicsit veteményezni!

Még szeretnénk egy önkéntes napot nagyobb hidegek előtt, hogy a kerítésfestést befejezzük. Illetve az utunk javításához is biztosan kell még segítség, de egy önkéntesünk segítségével találtunk rá egy jó és olcsóbb megoldást!  

Kedves Csaba testvér ennyit szerettem volna leírni a ház életéből beszámolóként! Ha valamit kifelejtettem vagy kérdéses tessék kérdezni!

Szeretnénk Csaba testvért személyesen is megkérdezni és felkérni, hogy tervezett eskűvönkön egy másik atyával szentmise keretében segítene -e nekünk abban, hogy szentségi házasságunkat megkössük az Égiek áldásával?:-) Április 30.-ára tervezzük, ha megfelelne Csaba testvérnek is! :-)

Szeretettel:

Ceci

{zoomcat catid=1015}