Sz. Kiss Rékát kérdezem a Dévai Zene, Tánc és Kézműves táborról.

 

 

Hogyan alakult ki, ez a mára már hagyománynak mondható tábor?

A dévai nyári tábor 2008 óta meghatározó esemény a Szent Ferenc Alapítvány otthonainak életében. 

A tábor először 2008 nyarán került megszervezésre Boros József szegedi trombitaművész által, akkor még csak zenészekből álló oktatócsoporttal. A nagy sikerre való tekintettel a következő években sem maradhatott el.

A táborba egyre több gyermek érkezett, illetve Józsi is szeretett volna színesebb programot, így 2013-ban, több új taggal is bővült a csapat, én magam is ekkor csatlakoztam. A 2013-ban megrendezett tábor óta átvettem a szervezés nagy részét. Az idei évben 20 fős oktatói létszámmal érkeztünk és az eddigi legszínesebb tábort tartjuk. 

Hogyan kell elképzelni a tábor szervezését?

A tábor megszervezése nem a legegyszerűbb, de annál nemesebb feladat. A táborban biztosítják nekünk a napi 3x-i étkezést, illetve a szállást, alapvetően fizetni nem tudunk az oktatóknak. Így is toborozzuk az embereket, tisztázzuk velük, hogy a tábor önkéntes alapú. Habár biztosan könnyebb lenne fizetségért cserébe kollégákat találnunk, eddig mellénk állt a szerencse, és remek önkéntes oktatókat tudhatunk az oldalunkon. 

Az alapítvánnyal történő előzetes egyeztetés alapján már nyár végén/ősszel kitűzzük a következő évi tábor időpontját, ezt kihirdetem a már táborozott oktatóink között. Február környékén tartok egy előzetes felmérést, hogy kiknek jó az időpont, ki az, akire abban az évben is számíthatok. Így látom mik azok a programok, amik oktató nélkül maradnak, és időben el tudom kezdeni az új emberek keresését. Illetve igyekszem minden évben újdonságot is szervezni. Tavaly az agyagozás, illetve a faesztergálás kipróbálása került fel a programlistára, idén bőrművesek csatlakoztak hozzánk, illetve egy autentikus famegmunkáló eszközöket bemutató csapat, akikkel ki is lehet az eszközöket próbálni. 

Hogy építitek fel a tábor programját?

A tábor gördülékenyebb lebonyolítása érdekében, a tábor elején a gyerekeket 5-9 fős csoportokra bontjuk. Minden napra külön beosztást készítünk, és forgó rendszerben egy órás váltásokkal mennek a csoportok az egyik programról a másikra. 

Hogy néz ez ki ez a gyakorlatba?

Reggeli után minden csoport 3 foglalkozáson vesz részt. 9:00-10:00-ig az első program, 10:00-11:00-ig a második program 11:00-12:00-ig általában összevont csoportokkal a tánc vagy vetélkedős foglalkozások, illetve a kézműves alkotások befejezése. Ebéd után csendespihenő majd 15:00-tól szintén elkezdődnek a programok 15:00-16:00-ig illetve 16:00-17:00-ig. 17:00 után az előre egyeztetett kiskoncert előtti fakultatív utolsó próbák zajlanak.

Mit jelent a kiskoncert?

Minden este 17:30 vagy 18:00-tól úgynevezett kiskoncert kerül megrendezésre. Ehhez a helyszínt a Kolostor udvara biztosítja. Erre az eseményre mindenki összegyűlik, és a különböző foglalkozásokon résztvevő gyerekek, egyesével vagy csoportosan bemutathatják, amit aznap tanultak. Ilyenkor foglalkozásonként, kb 2-3 ember kerül színpadra. Van itt Zsipp-zsupp és Süss fel nap minden mennyiségben, de megunhatatlan. 

Mi motivál benneteket, hogy fáradtságot nem kímélve újra és újra megszervezzétek ezt a tábort?

A tábor résztvevői között mindig vannak új gyermek, de ezzel párhuzamosan, vannak, akik kirepülnek, felnőnek, az egyik táborokban még kis bizonytalan fiatalok néhány évvel később, már azért nem vesznek részt a táborban, mert sikerült a saját lábukra állniuk. Egyik szemünk sír, de a másiknak van oka nevetni. A gyermekek közül, vannak, akiket nyáron magukhoz vesznek a szülők, így ők a családdal töltik a szünetet, vagy a fogadott keresztszülőknél, illetve néha abba a szerencsés helyzetben vannak, hogy Magyarországról ajánlanak fel táborozási, kirándulási lehetőséget az alapítványnak amin a gyerekek részt vehetnek. 

Az, hogy mi miért megyünk, annak a legfontosabb oka a következő. Sok gyermeket nem visznek el a szülők, hozzátartozók nyáron, és Magyarországra se tudnak menni táborozni, mert nem rendelkeznek olyan beleegyező dokumentummal, amivel átmehetnének Magyarországra. Útlevél, személyi, de a legfontosabb a szülői beleegyező dokumentum. Így néhány gyerkőcnek, a mi táborunk az egyetlen nyári programja. Szerencsére az ő számuk a legkisebb, de azt gondolom, miattuk a legfontosabb jönnünk minden évben. 80-100 fős létszámmal táboroztatunk évek óta, hiszen a gyerekek szeretik, élvezik a programokat, a zenét, és azt, hogy ők is ismerkedhetnek, együtt lehetnek. 

Szoktak felmerülni nehézségek?

Mint minden táborban, nálunk is van egy úgynevezett holtpont. Legkésőbb a szerda délelőtt folyamán minden csoport volt már legalább 1x minden foglalkozáson, az első 2 és fél nap alatt ők is, mi is elfáradunk egy picit a sok impulzustól, ami minket ér. Így a szerda délutánt, illetve a csütörtöki napot mi sem vesszük annyira szigorúan. Ha azt látjuk, hogy éppen semmi kedve furulyázni vagy gitározni, hát egye fene menjen kézműveskedjen nyugodtan. A gyerekkel is nehezebb ilyenkor, de nem kényszerítünk rájuk semmit, az a cél, hogy jól érezzék magukat. A 2 nap közül az egyiken általában beiktatunk egy szabad délelőttöt vagy délutánt. Ekkor mi is pihenünk egy picit, elmegyünk kirándulunk egyet, megnézzük a várat, az újonnan érkező oktatóinknak is megmutatjuk a környéket. 

Van olyan program, ami az oktatóknak szól?

Legalább egy estét rászánunk a szalonnasütésre, de ezt felnőtt körökben, hiszen mégiscsak táborról van szó… és tábor nincs szalonnasütés nélkül. Ez nagyon jó alkalom a csoport összekovácsolódására!

Az idén milyen programok vannak, kik az oktatók?

 

-Tenisz:

Boros József

-Kézműveskedés:

Süli Zsuzsanna

Kiss Andrea

D. Szabó Andrea

-Bőrművesség:

Albert Tímea

Bartos Tímea

-Trombita:

Sebastian Renáta

Behán András

-Furulya-Fuvola:

Szilágyi Emese (Furulya)

Domján Blanka (Fuvola)

-Citera:

Balázsi János

Galambos Mihály

-Harmonika:

Hámori Zsolt

-Zongora:

Czender Ágnes

-Hegedű:

Sivadó Mónika

-Gitár:

Krizsány Csenge

-Tánc/Mozgáskultúra

Sz. Kiss Réka

-Vetélkedő/Sport

Kovács Tibor

-Faművesség:

Németh Ármin

Mivel zárul a tábor programja?

A tábor utolsó estéjén, szombaton kerül megrendezésre a nagykoncert. Erre az oktatók egész héten tudatosan készülnek, a saját foglalkozásaikon kiemelkedően teljesítő, vagy nagyon szorgalmas gyerekekkel komolyabb előadásokat állítanak össze erre az estére. Ilyenkor csatlakoznak hozzánk az alapítvány irodájában dolgozó kollégák is és a gyerekek is élvezettel veszik fel a szép ruhákat.

Köszönetnyilvánítás

Hálásan köszönjük minden támogatónknak az önkéntes oktatóinknak, segítőinknek. Azt még fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy az alapítvány mellénk állása nélkül nem kerülhetne megrendezésre a tábor ilyen körülmények között. Ilyenkor a dévai központ vállalja, hogy elszállásol és ellát több mint 100 főt egy teljes hétig. Ezért nagy hálával tartozunk nekik, és ígérjük, ameddig lehetőségünk van rá, a tábor megrendezésre kerül.

Lambert Iván

Oktatóink rövid bemutatkozása:

Boros József – tenisz

Süli Zsuzsanna - kézműveskedés:

A tábor egyik alapító tagja vagyok, nagy örömmel és büszkeséggel figyelem az alakulását, fejlődését. Zenetanári és gyógypedagógus végzettségemmel is tudom segíteni a közös munkát. Az első táborban hegedűsként tevékenykedtem, amit egy hosszabb szünet követett, mivel kismamaként, nagy pocakkal, azt követően pedig kisbabával úgy éreztem, hogy otthon a helyem. 2018-ban csatlakoztam újra a csapathoz, a kézműves részlegben kreatívkodom a gyerekekkel. Azt gondolom, hogy a legtöbben adni jövünk ide, mégis rengeteg ajándékot kapunk. Az alapítvány gyerkőceivel töltött idő sok mindenre megtanított, ezek közül a legfontosabb talán a hála, az elfogadó szeretet és az önismeretemben is tettem előre néhány lépést. Külön kegyelem, hogy a férjemmel és a 2 kisebb fiammal lehetek itt, bár fizikálisan alig találkozunk ezalatt az egy hét alatt, lélekben mégis sokkal szorosabbá teszi a kapcsolatunkat.

Kiss Andrea - kézművesség:

Tanítóként dolgozom. Miután hallottam az alapítvány munkájáról, szerettem volna élőben is látni azokat a gyerekeket, akik az otthonban élnek. Megismerni a mindennapjaikat és egy kicsit foglalkozni velük, játszani, tanítani őket. 

D. Szabó Andrea - kézművesség:

D. Szabó Andreának hívnak.

Második alkalommal veszek részt a tábor munkájában.

Jelenleg Veszprémben élek és dolgozok.

30 évig Márkón éltem családommal, ahol a Németek és Magyarok Baráti Köre tagjaként szerveztem és vezettem játszóházakat, nyári táborokat, kirándulásokat lakóhelyünk kis lakóinak.

2007-ben szereztem népi játszóházvezetői és népi kézműves ( szalma-, csuhé-, gyékényfonó) képesítést. Ennek köszönhetően nagyobb részben természetes anyagokkal dolgozom.

A szalmafonás fogásait Erdélyben, Kőrispatakon és Bözödújfaluban tökéletesítettem.

1983 óta énekelek a Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaságban, így komolyzenei érdeklődésem miatt nem sok fejtörést okozott, hogy részt vegyek-e egy zenei táborban.

Ám elsősorban felnőtt fiam ösztönzött erre a szép feladatra. Arra kért, hogy ajándéktárgyak helyett élményekkel és az időnkkel gazdagítsuk egymást és az ajándékra fordítható pénzünket ajánljuk fel olyan szervezetek és emberek javára, akik olyan ügyért dolgoznak, amelyek fontosak számunkra.

Így túl a pénzen, az időmet és a tudásomat is felajánlom ezzel az önkéntes munkával.

Néhány éve verseket írok, így a zene és a kézművesség mellett fontos számomra, hogy az irodalom szeretetét is közvetítsem a gyerekek felé.

Tavaly Zelk Zoltán: A három nyúl, az idén Zelk Zoltán: Alszik a szél és Csukás István: Sün Balázs című meséjének szereplőit készítjük el és adjuk elő az esti koncert közben.

Albert Tímea és Bartos Tímea – bőrműveskedés:

Közösen tartunk bőrműves foglalkozást a táborban, ahol először veszünk részt. Harmadik éve tartunk már csoportos alkotó órákat, képzéseket, workshopokat Budapesten, ahol szandált, papucsot, táskát és mindenféle kiegészítőt segítünk elkészíteni.

A gyerek táborhoz egy közös ismerős révén jutottunk el, aki már részt vett az egyik alkalmunkon, és ő ajánlotta. Azért is örültünk nagyon ennek a lehetőségnek, mert így nemcsak a felnőtteket, hanem a gyereket is megismertethetjük a bőrműves alkotás szépségeivel.

Sebastian Renáta - trombita:

Sebastian Renáta vagyok, Baján születtem 1992 augusztus 4-én. Zenei tanulmányaimat Szerbiában kezdtem a Szabadkai Zeneiskolában trombita és zeneelmélet szakirányon. A konzervatórium elvégzése után felvételt nyertem a SZTE ZMK-ra, osztatlan trombitatanári szakra, Boros Józsefhez. Ő mutatta be nekem a tanítás csínját-bínját és hozott magával Dévára először 2014-ben, ahol megmérettethettem önmagam. Rengeteg tapasztalatot, szeretetet, barátot és élményt kaptam. Itt döntöttem el véglegesen, hogy a tanítással akarok foglalkozni. Déván szerzett tapasztalataimat és Boros tanár úrtól kapott tudásomat vittem magammal tovább a szakmai életbe is, Szentesre, ahol trombita művész-tanárként működök a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában. Hálás vagyok a sorsnak, hogy részese lehetek ennek a programnak és viszonylag korán megmutatta a járandó utamat.

Behán András - trombita:

Behán Áron András vagyok, trombitát tanítok a gyerekeknek. 18 éves vagyok, 8 évesen kezdtem zenét tanulni, azóta tervezem is, hogy ezzel szeretnék foglalkozni a későbbiekben . Már az első táborban is részt vettem, viszont akkor még kicsi voltam, így csak 2012-ben kezdhettem tanítani. Nagyon szeretek visszatérni minden évben, mivel nem csak mi segítünk, hanem úgy érzem, hogy mi is rengeteget kapunk a gyerekektől és az alapítványtól is. Szállást, ételt kapunk, és rengeteg szeretetet, ölelést melyet- “kollégáim” nevében is mondhatom- soha nem felejtünk. Remélem még sokáig visszatérhetünk és találkozhatunk és eltölthetünk egy felejthetetlen hetet közösen.

Szilágyi Emese - furulya:

Szilágyi Emese vagyok, Déván zenét, azon belül furulyát tanítok a táborozóknak. Még tanuló vagyok, jövőre leszek végzős a Weiner Leó Konziban Budapesten szolfézs és furulya szakon. Ez az első alkalom, hogy Dévára a táborba jöhetek, illetve, hogy egyáltalán eljuthatok Erdélybe. Egy osztálytársam, aki most szintén velünk jött (Andris) ajánlotta ezt a programot, ő segített ide eljutni. Már korábban is voltam tábori segítő máshol és a zenetanítás is nagyon közel áll hozzám. Szerintem ez egy fantasztikus lehetőség arra, hogy új embereket ismerhessek meg, akikről már előre tudom, hogy egy jó cél érdekében tevékenykednek, valamint arra, hogy a zene iránti érzéseimet átadjam és a furulyát népszerűsítsem a gyerekek között.

Domján Blanka – fuvola:

Domján Blanka vagyok, a szegedi zenekonzervatórium 5. éves tanulója. Idén 2.-ra a jöttem a dévai táborba. A jövőben az egyetem elvégzése után zenét tanuló és kedvelő embereknek szeretném átadni tudásomat zenetanárként.

Balázsi János és Galambos Mihály - citera:

Nyugdíjasok vagyunk, harmadszor jöttünk a táborba citerákkal. Rólam (Balázsi János) hogy itthon is gyerekekkel foglalkozom csak sokkal idősebbekkel. Az „Életet az éveknek” Pest Megyei Egyesületek és nyugdíjas klubok elnöke vagyok. Röviden ennyit. 

Hámori Zsolt – harmonika:

Hámori Zsolt vagyok! 1988-ban kezdtem harmonikát tanulni Budapesten a 18. Kerületi zeneiskolában. A Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában végeztem harmonika szakon. Harmonikát tanítottam Kiskunlacházán és a X. Kerületi zeneiskolában összesen 4 évet. Hangszerészként folytatódott az életem a mai napig. Közel a zenéhez próbálom a hangszerek megjavításával a zenészeket segíteni. A harmonikázás, mint hobbi maradt meg az életemben. Nagy örömmel jöttem amikor megkértek, hogy tanítsak a dévai táborban. Nagyon nagy élmény volt úgy adni "tanítani " hogy az ember közben rengeteg lelki élményt kap és tanul alázatot és szeretetet. Nagyon köszönöm, hogy újra eljöhettem.

Czender Ágnes - zongora:

A nevem Czender Ágnes és zongorát tanítok. Civilben is zongoratanár, korrepetitor, kamaraművész vagyok. 3. alkalommal jöttem a táborba. Először a kíváncsiság hajtott, mit lehet pár nap alatt kihozni a zongoratanításból. Most már tudom, igazi kihívásnak tekintem.

Sivadó Mónika – hegedű:

Sivadó Mónika vagyok, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök szakos hallgatója. Mivel ez a félévem passzív volt, el tudtam jönni Csaba testvér gyimesbükki gyermekotthonába 2 és fél hónapra önkéntesnek, amiért nagyon hálás vagyok. Idén első alkalommal veszek részt a dévai zenei táborban, ahol hegedűt tanítok a gyerekeknek. Kicsit izgultam, de bíztam benne, hogy nagyszerű lesz, mert én hiszem, hogy a Gondviselés rendezte így, hogy itt lehetek. Amikor júniusban Csaba testvér hívott, hogy menjek Dévára, azt válaszoltam, hogy nagyon nagy örömmel megyek majd, csak egyelőre még nem tudom, hogy mikor... Három nappal később egyik unokatestvérem, Benyus Margaréta keresett meg, hogy véletlen nem lenne-e kedvem és időm a dévai zenei táborban hegedűt tanítani, mert ő elvállalta ugyan, de kiderült, hogy ütközik egy olyan táborral, ahol ő szervező, így mégse tud elmenni. Kedvem nagyon is volt, de tartottam attól, hogy a családunkkal pont akkor fogunk nyaralni, de kiderült, hogy csak a tábor másnapján indulunk, így gondolkodás nélkül igent mondtam. Az volt bennem, hogy Csaba testvér hívott, a Jóisten pedig megszervezte Dévára az utazásomat, hogy ne csak a távoli jövőben következzen be a dévai látogatásom. Ezt ma is így látom. Zenész nagycsaládban élek, édesanyámék tízen vannak testvérek, mindannyian hivatásos zenészek. Anyai nagyszüleimnek 37 unokájuk született, és mindegyik közel áll a zenéhez. Margaréta több, mint tíz hegedülni tudó unokatestvére közül választott engem, hogy felkérjen. És, mint utólag kiderült, egyik bátyám, aki szeptember óta első fogadalmas szalézi szerzetes, szintén július 14-21. között tartandó szalézi zenei táborban fog zenét tanítani a gyerekeknek Péliföldszentkereszten...

Krizsány Csenge-gitár:

Először jöttem Dévára táboroztatni. Jelenleg Szegeden tanulok a konziban. 8 éve gitározok és a gyerekeket is gitározni próbálom/szeretném megtanítani. Boros Tanár Úr ajánlotta fel ezt a lehetőséget, hiszen több projektben is dolgoztunk már együtt. A jövőben is gyerekekkel szeretnék foglalkozni és úgy érzem, itt rengeteg dolgot megtapasztalhatok a gitártanítással kapcsolatban, illetve szeretném a zene szeretetét a lehető legtöbb embernek átadni. Egy ilyen tábornál talán nincs is jobb lehetőség erre.

Sz. Kiss Réka – tánc:

Sz. Kiss Réka vagyok, 26 éves. A civil életben eredeti foglalkozásom táncos volt, azonban egy csúnya sérülés miatt váltani kényszerültem, így már 3. éve rendezvényszervezőként dolgozom. A táborba először 2006-ban Boros József felhívására sikerült eljutnom, akkor eredetileg néptáncosként. Akkori táncos kollégámmal korán szembesültünk azzal, hogy a gyerekeket ilyen vegyes korosztályokban alapvetően nem igazán köti le a néptánc. Ami egyszerűbb a nagyoknak unalmas, ami összetettebb, a kisebbeknek túl nehéz. Így a következő évben nem néptánccal készültem. A modernebb táncokat, mozdulatsorokat szemmel láthatóan élvezték a gyerekek kortól függetlenül. Hozzáteszem, rengeteg néptáncos, néptánccsoport jön a gyerekekhez táncházakat tartani, táboroztatni, így azért ebben sincs hiány. Én is igyekeztem ettől függetlenül minden 2. évben népi dologgal is készülni. Azóta egyéni kihívásomnak tekintem, hogy olyan táncokat, mozdulatsorokat állítsak össze és tanítsak meg a gyerekeknek, ami minden korosztálynak elsajátítható és élvezetes. A tábor mára az életem részévé vált, hiszen a kezeim alatt formálódik. Habár rengeteg munkát igényel, és el is fáradunk a végére, minden átdolgozott pillanatot megér. A gyerekek, akik évről évre várnak minket, az esti előadások, a csillogó szemek és a történeteik nélkül, egyikőnk sem lenne ma az, aki. Nem mi adunk nekik, Ők adnak nekünk.

Kovács Tibor – sport, vetélkedők:

Kovács Tibor vagyok, 29 éves, a civil életben rendőrként dolgozom. A táborban töltött egy hétben azonban nem rendet, hanem a gyerekeknek sportfoglalkozást tartok, amely különféle játékos vetélkedőket jelent. Kollégáim a gyerekek zenei oldalát erősítik, én a testüket fárasztom el, gondoskodom róla, hogy éjjel jól aludjanak. 2016-ban a párom, Sz. Kiss Réka által csatlakozhattam a táborhoz, azóta minden évben várom, hogy újra és újra találkozzak az ismerős arcokkal, gyerekekkel. Rengeteg szeretetet, ölelést, mosolyt kapunk tőlük és ez nekünk is komoly erőt ad a mindennapokban és a következő évi táborig.