2006-2007-es tanév Déván:

Istennek hála befejeztük a 2006-2007-es tanévet, megvolt a szép tanévzáró ünnepség. Jó volt hallgatni a nagyon pici gyerekek elcsukló hangú szavalását, éneklését, a nagycsoportos óvodások „komoly” előadását, majd az elemisek és általános iskolások változatos műsorát. Nagyon büszkék voltak a felnőttek a díjazott gyerekekre, akik büszkén vették át a megérdemelt jutalmat.

Délután megtartottuk az év végi kiértékelő gyűlésünket. Ilyenkor látja az ember, hogy milyen komoly és nagyszámú csapat neveli oktatja, szereti a gyerekeinket. Azt nem állítom, hogy tanév közben nem voltak feszültséggel telt pillanatok, de most úgy tudtunk egymással beszélni, mint ahogyan eleink a jól végzett munka után este kiültek a tornácra, és visszanéztek hálatelt szívvel a napjukra. 

 

Az idén is 18 családdal indultunk, a nagylány és nagyfiú kollégiummal, és azokkal a kisgyerekekkel, akik a hetes óvodában éltek. Induláskor közel 240-en gyerek lakott a házban, de mivel beindult a Téglás Gábor iskolaközpont bentlakása,többen úgy döntöttek, hogy átköltöznek, így a tanévet 220 gyerekkel fejeztük be.

 

Az elemi iskolásaink közül senki nem bukik, még csak pótvizsgára sem marad. Persze ez jelentheti a tanító nénik jóindulatát, vagy a gyerekek szorgalmát. Azt hiszem mind a kettő benne van. Nagyra értékelem a kolléganők munkáját, kitartását azok mellett a gyerekek mellett is, akik különös, hangsúlyozott odafigyelést igényeltek. Ha arra gondolok, hogy év elején voltak Palikáink, és Déviskéink, akik az elején nem igazán értették, hogy ki kivel van. Valószínű bármelyikünket zavarna, ha tudnánk, hogy édesanyánk ugyanabban a városban él, ahol mi, és nem hajlandó meglátogatni minket. Szegény kisfiú ezért nagyon szenvedett öcsével együtt egész év folyamán. Beszélhetünk ugyanakkor azokról a gyerekekről , akik mesemondó versenyen vettek részt, van olyan is, aki első díjat hozott haza. Fontosnak tartom, hogy lássuk a sornak van eleje is és vége is. Minden mellett nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy minden egyes gyerek önmagához képest fejlődött .

 

Az V.- VIII. osztályos gyerekek közül sincsen bukó gyerek van egy kettő, aki vissza kell jöjjön pótvizsgára, de reméljük ők is sikeresen át fognak meni a pótvizsgán.

 

A nyolcadikosok közül négy diák nem mehet vizsgázni a tanár kollégák döntése alapján. Közülük kettejükért különösen hálát kell adjunk, mert ideérkezésükkor nem igazán tudtuk elképzelni, hogy miként fogják ők befejezni a nyolcadik osztályt. Rudi és Lajcsika viszont bebizonyította, hogy ha valaki szeretettel közeledik feléjük, azt értékeli bennük ,amire képesek, akkor ők is megtesznek mindent, ami tőlük telik. Persze akkor tudnék igazán pontos beszámolót írni , ha már tudnám azt is, hogy hányan mentek át a vizsgán, hányan nem. Nagyon remélem ,hogy legtöbben sikeresen fognak vizsgázni.

 

A középiskolásainkkal sincsen különösebb gond tanulmányi téren, persze vannak olyanok is, akik nem törik el a kertlécet, de vannak olyanok is, akiknek szinte tízes átlagot sikerült elérni. Sajnos a 14-18 év közötti korosztály az, akiket a világ által szajkózott értékek, magukkal tudnak ragadni, de úgy érzem megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy a mi keresztény értékrendünk mellett döntsenek a legtöbben. Remélem az idei érettségizőink is nagyon ügyesek lesznek, és sikeresen fognak vizsgázni. Nagyon jó érzés, mikor az ember azt látja, hogy megbízható fiatalok kerülnek ki a kezeink közül. Szinte nincs is olyan közöttük, akire ne merném rábízni bármimet amim van, akivel ne mernék elmenni valahová, mert kellene szégyenkezni.

 

Voltak olyan pillanatok is a tanév folyamán, amikor azt éreztük, hogy elfogyott türelmünk, kitartásunk, erőnk, úgy éreztük magunkat mint megrogyott, térdre esett lények, de a nehéz pillanatokban az Istenbe vetett hitünkből tudtunk táplálkozni. Hittük azt, hogy mi csak egy nagyon pici részét végezzük a munkának, Mennyei Atyánk az , aki beteljesíti életünket , munkánkat. Mindig újra tudtunk kezdeni. Mindig igyekeztünk, hogy másnap vidámabbak, jobbak legyünk egymáshoz, jobban szeressük egymást, főleg aranyos gyerekeinket. Voltak olyan gyerekeink is, akiket azt hittük, hogy végleg el fogunk veszíteni, és olyan nagy öröm volt most évzárókor látni, hogy díjat is kaptak. Ezt gondviselő Atyánk nélkül mi nem lettünk volna képesek megtenni.

 

Nagyon sok öröm is volt a tanév folyamán. Nap mint nap különös élmény számomra megtapasztalni a gyerekek szeméből kisugárzó fényt, hálát, szeretetet. Jó volt látni azt is, mikor a nagyobb fiúkkal együtt egész komoly munkákat is el tudtunk végezni ( Mintián a színpad építése).

 

Jó volt arról is tudomást szerezni, hogy a Téglás  Gábor iskolában az alapemberek, a segítőkész emberek a mi gyerekeink. Ilyenkor mindig büszkeség töltött el azt hiszem nem csak engem, hanem mindannyiunkat. Bárhová hívtak, és mentünk gyerekeinkkel szerepelni, tanúvallomást tenni Isten szeretetéről, mindig megállták a helyüket, sőt mindig nagyon pozitív visszajelzést kaptunk vendéglátóinktól.

 

Egész évben nagy forgalom volt nálunk. Nagyon sok jó szándékú, segítőkész ember, fordult meg Déván. Igyekeztünk mindenkit szeretettel fogadni, remélem nem ment el senki keserűséggel a szívében tőlünk  Ezúton meg szeretném köszönni a gyerekeink nevében jóságukat, szeretetüket. Isten áldja érte őket.  A kollégák, gyerekek, mindenki nagy szeretettel fogadta vendégeinket, ezt is jó volt látni. Nem idegenkedtek, hanem segítőkészek voltak mindig, és szívesen bevállaltak egy Déva vár látogatást is akár.

 

Balázs és felesége egészen szépen végzik a tehenek körüli munkát, sikerült egy olyan Makói támogatót találni, aki felszerelte gazdaságunkat különböző gépekkel. 13 tehenünk, és ugyanannyi bocink van, most jelen pillanatban kint a legelőn a Horváht Toldy Péter által felkínált területen. Péter jóságát külön köszönjük,mert a gyerekek nagyon szeretnek a birtokán rohangálni, játszani, fürödni.

 

Úgy gondolom voltak negatív dolgok az év folyamán, de voltak pozitívak is. Ha mérlegre tennénk, a pozitív oldal messzemenően elhúzná a másik oldalt. A negatív dolgokból pedig megpróbálunk tanulni, levonni a következetéseket, és elhatározásokat hozni a jövendőre.

 

Köszönök mindenkinek mindent!

 

Mindenható Atyánk!

 

Kezedbe helyezem egész évünket, gyerekeinket, kollégáimat,családomat, támogatóinkat. Tudom, hogy a te segítséged nélkül én kis porszem semmire sem lennék képes. Megtorpannék az első adódó probléma előtt. Hálatelt szívvel köszönöm Uram, hogy mellettem voltál! Köszönöm, hogy nem engedted, hogy megkeseredjek! Köszönöm, hogy  erőt adtál mindig előre nézni, előre menni! Köszönöm, hogy jó kollégákat küldtél! Köszönöm, hogy támogatókat küldtél! Köszönöm, hogy a te országod építésén fáradozhatok.

 

Kérlek segíts mindig felismerni esendőségemet, gyengeségemet, gyarló emberségemet, hogy ezáltal tényleg kisebb testvére lehessek mindenkinek. Mindig a benned való bizalom vezérelje életem, és a szeretet útján tudjak járni!

 

Ámen

Szeretettel! Robi

 

{zoomcat catid=253}