A zene vigasz a nehéz percekben, és társ az örömben
A kovásznai HANGfoglalás zenekar 2012-ben alakult az Apor Vilmos Gyermekotthon lakóiból. A legfiatalabb tag 13, a legidősebb 18 éves. A zenekar létrejöttének előzményeiről, a célokról és a zene jótékony hatásáról a zenekar vezetőjével, Kolozsi Istvánnal beszélgettünk.
– Nagy öröm számomra, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Boldog Apor Vilmosról elnevezett gyerekotthonában a kórus mellett egy zenekart is sikerült létrehozni. A HANGfoglalás két évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy erősítse a magyarságtudatot az emberekben. Már két tag is elment tőlünk tanulmányaik folytatása miatt, de van utánpótlás, folyamatosan érkeznek gyerekek, és öröm velük dolgozni. A dobosunk, Szántó István mindössze 13 éves, Szántó Andrea – basszusgitár-ének – 14 éves, Szántó Annamária – a szintetizátor-ének – 15 éves, Dénes Boglárka – ritmusgitáros – 18 éves, én pedig szólógitáron játszom. A gyerekeknek nem volt semmilyen zenei előképzésük, én tanítottam meg őket hangszeren játszani: gitár, furulya, elektromos orgona órákat tartok számukra – magyarázza a zenekar alapítója és vezetője, aki korábban kántorként dolgozott.
A HANGfoglaló zenekarral hetente kétszer próbálnak, már DVD-t is kiadtak.
– Hetente kétszer van próba. Stílusunk érzelmesebb hangvételű rock. Magyarságról, Erdélyről, Erdély szépségeiről szóló verseket zenésítettünk meg. Ki is adtunk egy DVD-t Kövek éneke címmel. Ezen a Schola Patrona Hungarorum nevű kórusunk is szerepel háttérénekkel. A Megfeszített, valamint a Sacra corona című filmekből játszunk könnyebb darabokat. Az utóbbi időben több dalt szereztünk a szerelemről, csalódásról, reményről, újrakezdésről. Repertoárunkat az igényeknek megfelelően állítjuk össze. A kovásznai városvezetőség és a helyi iskola vezetősége jóvoltából többször is felléphettünk: könyvbemutatókon, az iskola által szervezett rendezvényeken, a városi kultúrházban, nemzeti ünnepeinken és a tavalyi városnapok kisszínpadán. Az alapítványunk 25-ik évfordulóján Déván, a városi kultúrházban, Dálnokon pedig a falunapokon szerepeltünk. Külföldön még nem volt alkalmunk bemutatkozni, és fesztiválokon sem vettünk részt – tette hozzá.
Kolozsi István szerint a zene jótékony hatását nem lehet vitatni. Azok a gyerekek, akik megtanultak valamilyen hangszeren játszani, sokkal nyitottabbak lettek, és a tanulmányi eredményeik is javultak.
– Két dolgot nagyon fontosnak tartok a fiatalok életében: a zenét és a sportot. Mindkettő a lelket, az elmét erősíti, finomítja. Önbizalmat és önértékelést nyerhet az ifjú belőle, és megtanítja őt arra, hogy elfogadja önmagát és másokat is, hibáikkal együtt. A zene vigaszt nyújt a nehéz percekben, és társ az örömben is – véli Kolozsi.
A zenekar tagjainak folyamatos zenei képzése, fejlesztése mellett egy hanghordozó kiadása is a terveik között szerepel.
– A meglévő 5 saját dalhoz szeretnénk még írni kettő-hármat, és egy CD kiadását tervezzük. Legközelebb szeptemberben szerepelünk az alapítványunk gyergyószárhegyi otthonában, ahol minden évben megszervezik a tatárdombi ünnepséget.
A zene vigasz a nehéz percekben, és társ az örömben