A Szent Ferenc Alapítvány és a Kovászna Megye Tanácsa, valamint a Kovászna Megyei Gyermekvédelmi Hatóság közti munkaviszony,  harmadszor is testet öltött és  vált újra a gyermekek támaszává, a jelen pályázati tartalom keretében.

Kovászna megyében, amint már ismertettük az elmúlt években, több akkreditált napközi otthonunk működik, csoportonként 15-20 gyermekkel. Ezeket a kis otthonokat, Csaba testvér néhány esztendővel ezelőtt kezdte szervezni, válaszként a kisgyermekek körében elterjedt iskolai elhagyásra, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőtlenségére az iskolai teljesítményük, és a jövőbeli érvényesülési lehetőségeik tekintetében.

Ezek a kis  otthonok szolgálják mentőcsónakokként ezen gyerekeket a mindennapi nehézségek tengerén , melyek létre jötte a helyi egyházi közösségek, a helyi önkormányzati erők és számos magánember szövetsége, összefogását és hitét a Jóban -tükrözi.

Ez az alternatív, önállóan fejlődő és működő gyermekvédelmi háló, prevenciós és integrációs szerepet tölt be.

Mi az iskola!? A mindennapi csodák forrása!! 

Amikor hozzánk kerül egy kis utcagyermek, koszosan, mocskosan és én mosolyogva   azt mondom neki, hogy kedves kicsi lány, aranyos legényke, te nem is tudod, hogy milyen nagyon ügyes vagy? Te öt év múlva Budapesten egy szép ünnepségen énekelni, táncolni fogsz, és mindenki mosolyogva tapsolni fog neked!! És én nagyon büszke leszek rád!  A gyermek nagy kerek szemekkel rám néz,  de lehet, hogy egyből nem hiszi el nekem mindezt. Ne keseredjek el!

Isten selejtet nem teremt! A gyermek olyannak látja magát, amilyennek az én szemem tükre mutatja! Amikor a szemembe néz, és azt látja, hogy én valóban hiszek, bízok benne, akkor lassan ö is olyannak kezdi látni magát, milyennek az én mosolygós, tiszta tekintetemben magát látja!! A jó pedagógus nem hátrál meg, nem hiszi el a gyereknek, hogy ő rósz, hogy ő semmit nem tud, és képtelen kibontakozni!! 

A tanár az iskolában kedvesen mosolyogva elkezdi formálni a gyermeket, s lassan a felnőtt ember kitartó hite, kedves biztatása erőt ad a kis csemetének, s ő lassan bátortalanul de talpra áll, elindul, felnő oda, hogy valóban képes lesz szép előadásával másoknak örömet szerezni! 

Az iskola legfontosabb, legértékesebb  kelléke, a jó pedagógus, ragyogó,  biztató, tiszta tekintete! Ha a tanár bizik, hisz önmagában, kollégáiban, az iskolájába, a mindennapi nevelő, tanító erőfeszítésének eredményességében akkor megvan minden esély arra, hogy az iskolaév eredményes, szép legyen! Sajnos ha ez az élő hit a tanárok, nevelők tekintetében nem ragyog, ha a gyermek a szemembe néz, és ott fáradt, fásultságot lát, s nem örömteli bizalmat, akkor az iskola fel lehet szerelve mindenféle nagyszerű pedagógus kellékekkel, nem lesz a csodák háza!!  

Jézus Krisztus nem  segédeszközeiben bízott, hanem az emberekben, akit az Ő mennyei Atyja teremtett! S Jézus határtalan bizalma, hite állította talpra nem csak a beteget, a bénát, hanem Zakeust is, Máriamagdolnát is, s a lováról leesett Sault is!! Jézus bízik az ő testvéreiben, az Ő belénk vetett csodatevő hite állít talpra és indít el a tanév első napján!! 

Szívem minden melegével imádkozom, hogy Krisztus hite, belénk vetett bizalma járjon át mind kétélű kard, forgasson fel, hogy mi is Mesterünk hitével, bizalmával fogadjuk, lássuk az első iskola naptól a ránk bízott gyermekeket! 

Sok szeretettel,

Csaba testvér

Csaba testvér gondolatával kívánunk Istentől Áldott Ünnepeket a Kovászna Megyei Tanács és Gyermekjogvédelmi Hatóság munkaközösségének.

Isten fizesse.