A Kovásznai házunkat a múltheti meghívásomra villám gyorsan meglátogatta a Román Köztársaság elnökének, Basescu úrnak a  felesége. Kolozsi Noémi szerint minden nagyszerűen, szépen sikerült. Istennek legyen hála...

Szeretettel biztatom Noémit számoljon be részletesen

szeretettel,cs. t. 

Beszámoló Maria Basescu,a román elnök feleségének látogatásáról

2009 február 13-án,pénteken fölhívott egy városi tanácsos, hogy mondjam meg a gyerekek pontos létszámát, mert a rendőrséget érdekli.  Még aznap megkeresett minket telefonon a rendőrség egyik tagja, aki régi jó ismerősünk és megkérdezte, hogy tényleg jön hozzánk az elnök? Azt feleltem, hogy Csaba testvér szólt, hogy meghívta az elnököt a kovásznai házhoz, de senki sem gondolta komolyan, hogy ebből lesz valami. Este későn azonban sűrűsödni kezdett a dolog, újra fölhívtak a rendőrök és kérték, hogy szombat reggel jelentkezzünk fél kilenckor a rendőrségen, mert a biztonsági intézkedéseket meg kell beszélni.

Mivel a pontosság a királyok udvariassága, fél 9 előtt 5 perccel már ott álltam a rendőrség kapujában, de a zord kapus bácsi nem akart beengedni. Pár perccel fél 9 után megérkezett a nagyfőnök, aki enyhén megdorgálta a kapust, hogy a hölgyet, azaz engem nem engedett be.

A főnöki irodán egy órán keresztül vártuk a SPP képviselőjét, aki mellesleg egy csinos, fiatal nő volt. A megbeszélés abból állt, hogy elkérte a telefon számomat és bejelentett, hogy 11 és 12 óra között fognak érkezni.

Otthon nagy volt az izgalom a gyerekek és felnőttek körében, no nem az elnökné látogatása miatt, hanem mert délutánra volt meghirdetve a farsangi bálunk....mindenki rohangált maszkok után, ruhák után. Semmi különleges felhajtást nem csináltunk, rend és tisztaság volt, felterítettünk egy abroszt, tettünk rá üdítőt és friss, meleg, illatos fánkot. Aztán nekiálltunk földíszíteni a termet az esti bulihoz.

Megjelent két helyi rendőr, ott topogtak izgatottan a ház előtt, hiába mondtuk nekik, jöjjenek be, mert Kuszi majd heves ugatással fogja jelezni a vendégek érkezését, nem akartak bejönni. Majd bejött az udvarra egy brassói jelzésű autó. Kiszállt belőle két marcona SPP-s és azonnal "körbe vették"a házat, köszönésünkre is csak bólintással feleltek.

Fél 12-kor begurult egy szép fekete autó, kiszállt belőle mosolyogva Maria asszony egy fél méteres orchideával a karján. Bemutatkozott, átadta a virágot és bejött. Kísérői letettek az asztalra 50 darab süteményt és 50 darab csokoládét, amit Maria asszony a gyerekeknek hozott. A nagyterembe voltunk összegyűlve, az elnökné helyet foglalt, majd  elénekeltünk neki egy román karácsonyi éneket és egy latin Isten dicsőítő éneket.

Megtapsolta a gyerekeket, majd több fényképet is készíttetett  róluk. Megígérte,hogy a következő látogatásakor elhozza a képeket.

Megtekintette az egyik lak részt, kifejezte tetszését, majd az ebédlőben helyet foglalt, elfogyasztott egy fánkot, beszélt saját két lánya gyermekkoráról. A biztonságiak nem mertek leülni, hiába kínáltuk őket.

Pár perc múlva elbúcsúztunk, az elnökné beült az autóba és még integetett is, mielőtt elindultak.

A rendőrök és biztonságiak, meg mi, a ház felnöttei végre kifújtuk magunkat, elfogyasztottunk néhány fánkot és üdítőt, megbeszéltük a történteket. A sajtó is bejelentkezett, de akkorra az elnökné már messze járt,í gy az újságírók nem zavarták meg nyugalmunkat.

A találkozó során egy nagyon kedves, szerény nőt ismerhettünk meg, egyáltalán nem viselkedett feltűnően, előzékeny volt és közvetlen.

Ennyi volt. Szeretettel,

Noémi