„ Fennen ragyog királyi jel
Keresztfa titka tündököl
Melyen az élet halni szállt
S megtörte holta a halált.”!!

Kereszt. Halálbüntetés. Halál. Véres fa. Mérhetetlen titok. Ragyogó királyi jel.

Az ítélet után elindul a Golgotára a bűnöktől súlyos kereszttel. A teher, a megrögzött bűnök oly nehezek, hogy háromszor fogy el ereje és esik a köves útra. Vérző seb, sebes test... néma ajk... fájó lélek... nehéz kereszt. Végül a nehéz vasszegekkel kioltják emberi életét... a kereszten.

Mit jelent a ma emberének a kereszt fogalma? Jelent egyáltalán valamit? Kellene jelentsen bármit is?

Sajnos a ma emberének a kereszt csak kereszt, ami se nem árt se nem használ.

A keresztény ember számára a kereszt a megváltás egyik fő szimbóluma. Aki keresztény embernek vallja és hiszi magát az tudatában kell legyen annak, hogy kereszt nélkül nincs megváltás, nincs megbocsátás.

Ó, te dicső fa, amely, ha tudtad volna, hogy kinek leszel „ágya” már a szárbaszökkenés pillanatában puhítani kezted volna törzsedet. Kiválasztott, akin végig folyt Urunk értünk kiömlő vére, megjelölve és dicsőségre ítélve ezáltal téged, áldott keresztfa.

Akár keresztény, akár ateista vagy, az élet szimbolikus keresztjének vállra vevését nem lehet elkerülni, kikerülni.

A szimbolikus kereszt a mindennapi nehézségekben élethűvé és reálissá válik.Az élet keresztje.

Mindenkinek megvan a keresztje amit kiróttak rá. Az élet keresztjének helyes és keresztényi hordozását nem lehet csak úgy, meggondolatlan és gyenge elhatározásokkal véghezvinni, hisz a szellemi és lelki kereszt hordozása olykor nehezebb, mintha fizikai szempontból kellene egy valós keresztet cipelni. A saját kereszt hordozása egyedül és megkeseredetten nagyon nehéz lehet. Sorsgyötörten és állandó zúgolódások közepette a teher soha nem fog enyhülni sőt csak súlyosbodni tud. Azonban van egy örök Mesterünk, aki azt mondta „Jöjjetek hozzám, ha elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, mert én megkönyítelek titeket”. Valóban. Aki már az első pillanattól a (saját)szenvedéseit egyesíti a Krisztuséival, akkor a teher édes és könnyű lesz, hisz a keresztet hordozó személy érzi, hogy nincs egyedül, hogy van valaki aki kezébe lerakhatja búját –baját, ezáltal néhány lélekzetvételig elfelejti gondjait.

Az életet szerető ember, az élet szépségét és árnyoldalát is egyaránt el tudja fogadni és depresszióba esés nélkül meg tudja élni. A kereszt a mindennapok velejárója. Senki sem kerülheti el sorsát és a vele járó neházsségeket.

Nincs élet megpróbáltatás, nehézség nélkül.Egyértelmű, hogy a kereszt a születésünktől a halálunkig elkísér. Mintegy védjegy magunkon, magunkkal hordozzuk.

Próbálkozhatunk a kereszt megkönnyítésével, de ha akkor úgy is tűnik, hogy könnyebb, a végén megbánjuk a sok kiskapus módszert. Keresztény emberként, mi is lehetünk Cirenei Simonjai egy- egy sorsgyötört felebarátunknak, akár egy részvétteljes meleg pillantással, kis figyelmességgel, hisz Krisztus mindennap a mi szolgánkká válik azáltal, hogy Simonként gyakran viszi helyettünk a keresztet. Én kinek vagyok a Cirenei Simonja?

Emberi szempontból a lehető legtöbbet kell kihoznunk magunkból azáltal, hogy nem jajveszékelve és önsajnálatba menekülve hordozzuk az úgy is elkerülhetetlen keresztet, hanem keresztényi alázattal Krisztusra és keresztjére tekintve engedelmesen végigjárom a Golgotát, hogy majd a célba érkezve el tudjam mondani, hogy -Atyám tied vagyok, és köszönöm a rám rótt keresztet és a segítséget amit hordozásához adtál.

Jonica Xénia
Kovászna
2013.03.02