Elhelyezték az első moldvai csángómagyar tanintézet alapkövét a Bákó megyei Rekecsin határában.
Krónika/ Erdélyi tudósítások
Iskola a Béke Királynője oltalmában
Elhelyezték az első moldvai csángómagyar tanintézet alapkövét a Bákó megyei Rekecsin határában. Zabbal van bevetve - enynyit árult el a felépítendő iskola jelenlegi helyszínéről Böjte Csaba atya, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, amikor véget ért a Gyimesfelsőlokon tartott, vasárnap délelőti szentmise. Gyimesfelsőlok még Hargita megyei község, az itteni Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán mintegy ezren hallgatták végig a Jakab Gábor pápai káplán által vezetett ceremóniát. Aztán felkerekedtek, és jó másfél száz kilométer autózás után érkeztek meg a Bákó-Bukarest főútvonal mellett elterülő mezőre, Rekecsin község határába. A dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) együttműködése nyomán itt fog felépülni a Béke Királynője Gimnázium, az első moldvai csángómagyar tanintézet.
Barátságra ítélve...
Az erdő szélén felhúzott színpadra először a község polgármestere, Vasile Ichim lépett fel, aki házigazdaként köszöntötte a vendégeket. A polgármester beszédében inkább az iskola szociális jellegét emelte ki. "Remélem, hogy a szegény családok gyermekei is tanulhatnak majd itt, akik tanulmányaik végeztével szakismeretüket igazoló oklevelet kapnak, és ilyenformán az iskola betölti a neki szánt szociális küldetést - fogalmazott a polgármester, akinek többek közt Mádl Dalma aszszony, a magyar köztársasági elnök felesége, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök, Gabriel Berca Bákó megyei prefektus jelenlétében kellett beszédet mondania. Az esemény rendkívüliségét csak fokozta, hogy a széksorokban jelen volt Vladimir Peterca is, a bukaresti katolikus teológia rektora, aki Petru Gherghel iasi-i püspök képviseletében érkezett Rekecsin határába. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke meg is jegyezte, amikor tíz évvel ezelőtt a környékre látogatott, fejszével fogadták, nem ünnepi köszöntővel. A román részről felszólaló hivatalosságok ünnepi beszéde azonban elsősorban protokolláris jellegű volt. Gabriel Berca bákói prefektus például arról beszélt, meglátása szerint az iskola Románia és Magyarország viszonyát fogja javítani. "Arra vagyunk ítélve, hogy barátok legyünk" - fogalmazta meg a román-magyar megbékélésrol alkotott véleményét. A prefektus szerint a mostani esemény is annak a bizonyítéka, hogy a román kormányra jellemző a megértés és a kiegyensúlyozottság. Berca nem titkolta: voltak és vannak ellenérzések a csángómagyarokkal szemben, de az elkövetkező időszakban ugyanannak az Európai Uniónak leszünk a tagjai, így a félelmek is csökkenhetnek. "Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nottünk fel" - zárta beszédét a prefektus.
Élő kövek, nemcsak építőelemek
Sokkal melegebb és barátságosabb hangon szólt a jelenlevokhöz Mádl Dalma. A magyar köztársasági elnök felesége egy Pusztinán gyujtött csángómagyar népdallal kezdte beszédét, majd elmondta: a kő, amit magával hozott, az elődök tapasztalatát és hitét jelképezi, amelyet szeretete jeléül hagy Rekecsinben. Az Esztergomból származó tégla a püspöki székvárost és az ezeréves magyar kereszténységet jelképezi. "Kívánom, hogy e kövek élő kövekké váljanak, ne csak egyszerű építőelemek maradjanak" - mondta Mádl Dalma, majd megígérte: szerető figyelemmel fogja kísérni a csángó iskola működését.
Tytti Isohookana Asunmaa asszony, aki az Európa Tanács volt képviselőjeként sokat tett a csángók ügyéért, nem tudott személyesen eljönni az ünnepségre, de üzenetében megfogalmazta: Európa ma már tud a csángókról, és odafigyel rájuk. Az ünnepi beszédek sorát Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének felszólalása zárta. "Mindennap azért imádkozunk az Istenhez a Miatyánkban, hogy jöjjön el az Ő országa. Hiszem, hogy ma ezen az úton sikerült egy lépést tennünk." Böjte Csaba a II. vatikáni zsinat dokumentumaiból vett papi jelmondatával is a nagy eseményre utalt. "Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, és mindannyian testvérek legyünk" - hangsúlyozta az emberi közeledés fontosságát a számos gyermekvédelmi program beindítójaként híressé vált szerzetes.
Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevok a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. A legnagyobb kő talán egy focilabda méretét is elérte, de akadt, aki apró kavicsokat borított ki a zacskójából az erre a célra előkészített deszkaalkotmányra. Egyesekre ráírták a település nevét is: így lehetett látni, hogy hoztak követ a szomszéd Pusztináról, de a Győr-Moson-Sopron megyei gazdakörök képviselői is letették a maguk kavicsát....
