Ezen a héten zajlott a Bajkó Éva Dózsa György-i házvezetőnk által immár másodjára megrendezett, reméljük magát hagyománnyá kinövő "kukta-bukta tanfolyam".

Kedves Csaba Testvér, kedves Kollégák!

Ezen a héten zajlott a Bajkó Éva Dózsa György-i házvezetőnk által immár másodjára megrendezett, reméljük magát hagyománnyá kinövő "kukta-bukta tanfolyam". Izgalommal vártuk a kemence "behevitését", az üst tartalommal való megtöltését. Egyszerű, de nagyszerű, többé-kevésbé ismerős ételeket készítettünk a gyerekekkel együtt, és bátran állíthatom, hogy nagyon jó volt a hangulat, sokat dolgoztunk, de jókat is ettünk, közel százan, akik részt vettünk a programokon. Hétfőn este pizza sült finomra a kemencében, kedden sajtos pityókalevest, zöldborsómártásos disznócombot rizses körettel és házi csokit, majd lekváros buktát ettünk, mindenki nagy örömére. Szerdán a  húsgombóclevest darázsfészek követte, csütörtökön a füstölt kolbászos savanyúleves után kolbásszal töltött zöldségmártásos húst ettünk, főtt tésztával (magyarul laska) körítve. Persze sütöttünk is, sárgabarackos lepényt a kemencében. Pénteken, mivel gondoltuk egyet böjtölünk, gyümölcslevest és rakott krumplit ettünk, utána házi csokit. Hmmm, de finom volt!!! Most is összefut a nyál a számban, de kinek nem? Mindenkinek pókot lehetett fogni a hasán, de húst nem ettünk...

Persze nemcsak gyakorlati része volt a táborunknak, hanem elméleti is, Éva néni kedvesen bemutatta a gyerekeknek, hogyan kell teríteni, mosogatni, takarítani a konyhában, hogy kell vendéget várni és fogadni, az élelmiszerek kalóriaértékéről is beszélt, hogyan állítsuk össze a menüt, hogy finom, kiadós, és hozzávetőlegesen olcsó is legyen az ételünk. Szájtátva hallgatták a gyerkőcök, főleg a lányok a konyha fortélyairól szóló rövid előadást. Nagyon szép volt minden: az ételek, a gyerekek, a kemence, még az idő is velünk tartott. Minden ügyes, vagy nagyon ügyes kukta oklevelet kapott, és búcsúzáskor néhány könnycsepp gördült le az arcukon, sóhajtozták, hogy "de kár, hogy vége"...

Nagyszerű élmény volt látni több tucatnyi gyereket sürögni-forogni a konyhában, gyúrták a kalácstésztát, pucolták a zöldséget, terítették az asztalokat, kevergették az üstben a levest, a kisebbek meg vidáman játszadoztak az udvaron. Meg lehet fogni így is a gyerekeket, szívesen dolgoztak velünk, felnőttekkel együtt.

Szívből köszönöm Évának, hogy itt rendezte meg a tábort, bízom benne, hogy tanult ebből kicsi és nagy egyaránt. A főzéshez adottság, kreativitás, leleményesség, jókedv kell. Ha benne van a szakácsnő mosolya az ételben, biztos, hogy nagyon finom. És ezek az ételek azért voltak nagyon finomak, mert jókedvvel, szeretettel készültek. Minden kis- és főkukta mosolya benne volt.

Köszönjük, Éva néni!

Szeretettel,

Makai Mónika Szalontáról

{zoomcat catid=1222}