Körülöttünk élő embereknek , még szeretteinknek is végig kell menniük a maguk nagycsütörtökén, nagypéntekén. Jézust mindenki megveti , elhagyja, ott függ ég és föld között , nem kell senkinek csak Máriának. Milyen jó lenne , ha mi akkor is tudnánk szeretni egymást , ha a másik bajban van, ha már nincs semmi hatalma , méltósága! Ha a másik mocskos és mindenki által lenézett, elítélt, megvetett, akkor is szeretnem kell őt. Milyen jó lenne , ha társaim a maguk nagypéntekén bennem Máriára találnának !
Milyen jó lenne, ha legalább átelmélkednénk Kis Szent Teréz csodálatos gondolatát a tökéletes szeretetről,
Csaba t.
Megértettem, hogy a tökéletes szeretet a mások hibáinak az elviselésében áll, abban, hogy egy cseppet sem csodálkozunk gyöngéinken, hogy épülünk a legcsekélyebb erényen melyet szemünk láttára gyakorolnak, főleg pedig azt értettem meg, hogy a szeretet nem maradhat a szív mélyén elzárva.
Jó meglátni messziről a magas Déva várát!! Istennek hála szerencsésen haza értünk Dévára! Imádságos szeretettel gondolok mindazokra, kik az elmúlt héten Isten Országának építésében segítségünkre voltak,
A világnak, népünknek Máriákra van szüksége . Sajnos nem kevés áruló Júdás , hátat fordító Péter vagy ítélkező Pilátus van közöttünk. Sokan csak azt tudják kiáltani , hogy “Feszítsd meg!”, vagy bambán bámészkodnak és nem értenek semmit , mások meg magukba roskadva sírnak és nem látnak kiutat . Mi Máriák kell, hogy legyünk, alázatos szolgálói Istennek, az Életnek, a Szeretetnek.
Isten kegyelmével szépen véget ért a szentkúti nagyböjti lelkigyakorlat! A szobám ablakából készült képpel búcsúzok e szép kegyhelytől, a szentkúti Szűzanyától, s az itt szolgáló kedves ferences testvérektől! Imádságos szeretettel gondolok a lelkigyakorlat minden részvevőjére,
Nagyon jó volt ismét együtt lenni a Rózsafüzér csoportunkkal…a gyerekek is örömmel üdvözöltek bennünket…kb 30-an gyűltünk össze hálát és dicsőséget adni a Mennyei Atyánknak…némelyik kérés szívbemarkoló volt , de a kisemberek őszinték és nyitottak mint kéréseikben mind hálaadásaikban……Isten áldása legyen mindannyiunkon és különösen azokon akikért imáinkban megemlékeztünk
Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog. Érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom. Szaporodjon ez az ország Emberségbe', hitbe', kedvbe', s ki honnan jött, soha soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk. A többit majd apródonként megcsináljuk. Végül pedig azt kívánom, legyen béke. - Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe'! (1956)
Oly nagy szükségünk van a csendre, a békés befelé fordulásra, mint a halnak az életadó tiszta vízre! Keressük a csendet és a magányt, hol megszólíthat bennünket az Isten, hol meghallhatjuk teremtőnk szavát!! Szeretettel,
Tisztelettel imádkozzunk a rend, a biztonság őrzőiért! Becsüljük meg azokat a fiatalokat akik tudatosan vállalják, hogy felkészüljenek a béke, a közbiztonság őrzésére! Őszinte tisztelettel a hívatását becsülettel teljesítő rendőrök iránt,
Te nem sodródó falevél vagy, nem egy értelmetlen seb ezen a földön, hanem áldás és ajándék. Gondolkozz el, léted valóban Isten áldása a másik számára? Tedd fel a kérdést: 'Valóban ajándék vagyok a másik számára? Ez a mai napom, ez a mondat, amit mondtam, ez a simogatás ajándék volt? Áldás? Gyógyír a másik sebére? Meleg tavaszi eső, napfény, amely virágbomlásra indítja társamban a félénk rügyeket?