Már több évtizede térségünk lakóinak mindennapi tényezőjét képezi a ló és a lovaglás. A lovas életnek voltak fellendülései, illetve mélyvölgyei is, napjainkra pedig ismét egyre több gyereknek, felnőttnek élete részévé vált a lovaglás.

A több évtizedre visszanyúló lovas tevékenységeinket ma is sokan űzik, mind gyerekek, mind felnőttek egyaránt. A lovas társadalom fejlődése töretlen: az elmúlt négy évben különféle anyagi támogatásokban részesítette a lovasokat Hargita Megye Tanácsa, aminek köszönhetően mára már több versenyt rendeznek és egyre több gyerek sajátítja el a lovaglás művészetét és gyakorolja az ehhez kapcsolódó sportokat.

− A lovasélet hanyatlása többnyire anyagi okokra volt visszavezethető, nem a lovas társadalom szorgalmának lankadására. A megyei tanács az utóbbi négy évben komolyan odaállt a lovasok érdékérvényesítése és különböző anyagi természetű problémák megoldása mellé, ennek köszönhetően pedig évről évre több rendezvény jön létre ezeken a rendezvényeken pedig évről évre több szereplő jelenik meg – emelte ki Kolozsvái Tibor, a megyei tanács lovas munkacsoportjának vezetője.

Hagyományainkat támogatják

Mint megtudtuk, Hargita Megye Tanácsa többek közt három főbb területet különített el támogatás szempontjából: előnyben részesíti a lovas élet tömegesítését, amely azt foglalja magában, hogy minél több gyerek lovazzon, illetve, hogy a lovardák minél több olyan tevékenységet tudjanak felkínálni a gyerekeknek, családoknak – mint lovas táborok, edzések –, amelyek a rendszeres lovaglást biztosítják.

Egy másik fontos része a lovas turizmus, ahol az a cél, hogy ez Hargita megye turisztikai kínálatában hangsúlyos helyet kapjon. A munkacsoport vezetője elmondta, hogy egyre többen foglalkoznak régiónkban a lovas turizmussal, amely megélhetést nyújt családoknak, mindemellett ez egy kiváló lehetőség, hogy hidat képezzen az anyaországi és Hargita megyei lovas társadalom között.

Nem utolsósorban pedig a vallási és nemzeti ünnepeinkhez köthető lovas tevékenységeket is támogatják, mint a pünkösdi lovas zarándoklat vagy március 15., amikor a huszármozgalmak kapnak főbb hangsúlyt. Minden támogatás révén erősíteni szeretnék a lovas huszár mozgalmat, a lovas íjászatot, tehát minden, hagyományainkhoz köthető lovas tevékenységet.

– Azt láttuk, hogy a székelyföldi lovas tevékenységek nagyjából elérték azt a fejlettségi szintet, amelyet önerejükből elérhettek munkájuknak és tehetségüknek köszönhetően. Méltatlan volna, hogy épp egy olyan tevékenység, ami nemzeti identitásunk egy része és ugyanúgy, mint más sportok, a gyermekeket az egészséges életmódra sarkallják, kimozdítják a telefon mellől, az ne tudjon kellő fejlődésnek indulni. A lovaglás mindamellett, hogy az egészséges életmódhoz köthető, identitásképző és közösségépító ereje is van – mondta el Kolozsvári Tibor. Hozzátette, hogy azért tartották kiemelkedően fontosnak e programok támogatását, mert a lovas tevékenység egy válasz reális problémákra és megélhetést is nyújt több családnak.

Gyógyíthatatlan fertőzés

– Van, aki már a nagyszülőktől örökli a lovakkal való kapcsolatot, és van, aki megfertőződik. Ez egy olyan vírus, amiből nem nagyon lehet kigyógyulni, ez a fajta fertőzés egy életre szól – kezdte beszélgetésünket Erős Géza lovasoktató. Elmondása szerint akkor tanácsos bekapcsolódni a lovasok életébe, ha valaki önzetlenül tudja szeretni a lovat, mindezt pedig a lóval való megismerkedés fokozatai követnek.

Erős Géza 1985-től tevékenykedik mint lovasoktató és négy éve tanítja lovagolni a gyerekeket a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ lovardájánál.

Mint megtuduk, a lovaglás elsajátítását és művelését nem lóvásárral kell kezdeni, a hiába megvásárolt állat se a gyereknek, se a családnak, se a lónak nem tesz jót, akár maradandó lelki sérülést is okozhat. A lóval való kapcsolat kialakítása egy hosszú folyamat, ezért az oktató azt ajánlja, hogy az ismerkedést és a lovaglás elsajátítását egy közeli lovardában, lovasiskolában, oktató felügyelete mellett kezdjék el, mert bármilyen szelíd is az állat, történhetnek balesetek. A legszelídebb ló váratlan érintés vagy kiáltás esetében megrémülhet, ezáltal legelső védekezési mechanizmusaként rúg, vagy akár harap is.

Nemcsak versenyre, hanem terápiára is használják

Erős Géza szerint általában a lovaglás oktatásához legmegfelelőbb lovak a kiöregedett lovak. Esetenként vannak olyan példányok is, amelyeket akár fél év alatt csodásan be lehet idomítani és megtűrik a kezdő lovast. Ahhoz, hogy egy ló elérje azt a szintet, hogy versenyezhessen, már hároméves korában elkezdik idomítani és körülbelül ötéves korára ér el odáig, hogy versenyezhetnek vele.

„A ló csodákat is művel terápiás szinten. Egy bukaresti professzor lovas terápiára küldte az oxigénhiányosan született kisfiút, akinek napi szinten akár 13 ájulásos krízise is volt. Több mint egy évet foglalkoztunk vele, és csodás eredményeket értünk el. Három hónap után megállt a saját lábán, megölelte a ló lábát és nagyon rövid időn belül ölelgette és simogatta őt, a sörényét, ami azért érdekes, mert azelőtt semmilyen ahhoz hasonló anyagot nem lehetett a kezébe adni. Egy év alatt elérték, hogy elkezdett egyedül járni, amikor közeledtek a lovaglás helyszínéhez, a fiúcska örömében már visított, és ahogyan meglátta a kaput, tisztán mondogatta, hogy Baba, így hívták a lovat” – osztotta meg tapasztalatait Erős Géza.

Az oktató kiemelte, hogy leginkább városi gyerekeknek, felnőtteknek ajánlaná a lovaglást, mivel az emberekbe bele van kódolva az állattal való kapcsolat, és az esetek nagy százalékában nekik nincs ilyen mindennapi kapcsolatuk. Szavaival élve pedig „egy jó lónak sincs fajtája, hogy mi mire alkalmas, viszont a lovaglásnak sincs kora, tehát bármennyi idős korban el lehet kezdeni”.

Tudtad?

Ma már közel ezer gyerek folytat megyénkben lovaglással kapcsolatos tevékenységeket. A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége által 2018-ban felmért adatok szerint a megyében összesen 34 lovas egyesület, sportklub, lovarda és egyéb lovas foglalkozásokat folytató szervezet található, ezek között pedig vannak többfunkciós egyesületek is. Gyermekek számára jelenleg 12 lovardában zajlik oktatás, 71 gyerek jár rendszeresen lovagolni, összesen heti 350 lovagolt óraszámban. Az ügynökség által készített tanulmány szerint a résztvevők közel 460 lovat foglalkoztatnak: 184-et a lovas túrások, 52 lovat a fogathajtók, 166-ot a díjugratók és hobbilovaglást űzők, 50-et pedig a huszárok.

Szilágyi Dalma-Orsolya

www.hargitanepe.ro