A Barsbaracska és Pozba község között elterülő zarándokhely, Szentkút történelmi hely. A magyar alapítású pálos rendi atyák 18. századi, Máriacsaládon épült meseszép templomába főként Pünkösd napján, valamint szeptember 15-én a Fájdalmas Szűzanya ünnepén vannak zarándoklatok.
Idén azonban július 19-én telt meg a Nyitra megyében található domboldal. Az első becslések szerint ezerkétszáz hívő érkezett, hogy meghallgassa Böjte Csaba ferences szerzetes szavait, aki sokak számára jelenti a kézzel fogható kapcsot Isten és ember között.
Ezen a környéken alig vannak már magyar nyelvű szentmisék, a szervező, Wurczer Péter éppen ezért gondolta, hogy itt az ideje újraindítani és támogatni az itt élő maroknyi magyarságot.
Nemcsak a környékről, hanem távolabbi településekről is érkeztek hívők. Volt, ahonnan buszokat indítottak a polgármesterek, mint például Vágáról a helyi polgármester, Kubica Adrián.
A szentmisét Böjte Csaba a környékbeli papokkal együtt celebrálta. Rá jellemző módon, oldott hangulatban tartotta prédikációját, amit szlovák nyelven is tolmácsoltak.
Saját maga által megélt és megtapasztalt történetekkel és a Bibliából hozott példákkal próbált rámutatni arra, hogy mennyire fontos, hogy összezárjunk, hogy segítsük egymást és ne ítélkezzünk. Közhelyeknek tűnhetnek az előbb felsoroltak, de mikor halljuk, milyen kevés is elég ahhoz, hogy kapcsolatok menjenek tönkre, vagy épp ellenkezőleg, legyenek szorossá, mélyen elgondolkodunk. Mikor olyan ember áll tőlünk karnyújtásnyira, akinek fegyvere a szeretet, akinek válasza a rosszra az ölelés, akinek menedéke az imádság, akinek vágya a béke, akinek egyszerűsége a varázsa, rá kell jönnünk, hogy mennyire túlgondoljuk az életet.
Végig figyeltem az emberek arcát. Mindenki nagy lelkesedéssel érkezett és hiszem, hogy órákat képesek lettek volna várni Csaba atyára. A szentmise végére a szemek megteltek csillogással, a szívek szeretettel, a lelkek elfogadással. Nem voltak egyenlők és egyenlőbbek, nem voltak nyelvi korlátok. Emberek voltak, akik együtt dicsőítették az Urat, akik példát vettek Szűz Máriáról. Az ünnepség végén felcsendülő magyar és székely himnusz még fennköltebbé tette a késő délutánt. Bízom benne, hogy sokáig kitartanak a szívekben a kapott gondolatok, de ami még fontosabb, hogy tovább is adjuk azokat, hiszen csak így adhatunk értelmet Csaba atya látogatásának.
Böjte Csaba atya prédikációja alább tekinthető meg.
