Büszke vagyok a gyermekeinkre... akik nem csak szorgalmasak, kitartóak, szeretik is egymást. Annak külön örvendek, hogy összetartanak és csapatban repülnek. 

Szeretettel osztom meg Annamária levelét, 

Csaba t. 

Gyermekotthonok álmai és reményei!!

Sokan nem tudják, de minden gyereknek, aki gyermekotthonban nő fel, van egy álma, egy célja, egy képe, ami előtt lebeg, amit el akar érni. Meg akarja mutatni , el akarja érni ! Lehet, hogy sok nehézségen kell keresztül menniük, de a szép pillanatok, a remény és a szeretet mind ott van, valahol a szívük mélyén.

Számomra Szerénke volt a példakép. Soha nem találkoztunk, de ő egy élő bizonyíték volt arra, hogy a remény és a kitartás végül elhozza a boldogságot. Ő a Dévai Házban nőtt fel, én pedig Tusnádon, de Csaba testvér történetei mindig magával ragadtak. Ahogy beszélt róla, ahogy látta őt fejlődni és álmait valóra váltani, az mindennél többet jelentett számomra. Csodáltam ! 

Szerénke már Dr. Szerénke, férjhez ment, és olyan boldog, mint egy hercegnő, sőt egy herceg a férje ! Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat hallottam mindig róla ! Szerénke anyuka lett , Szerenke doktorált !Egy prédikáció alatt, amikor ismét róla mesélt Csaba testvér, azt kértem Istentől: “Kérlek, egy nap én is olyan legyek, mint ő!” Egy olyan ember, aki mindig hisz, aki nem adja fel, aki képes építeni egy szép életet, függetlenül a kezdeti nehézségekről.

Ma, itt vagyunk egymás mellett, és csak annyit mondok: Köszönöm az életem! Az álom, amit egykor csak reméltem, most valóra vált. A gyerekkori álmok nemcsak álmodozásról szólnak, hanem arról a tiszta, meg nem törhető hitről, hogy bármi lehetséges.

Szeretettel, 

Kovács Annamária