Nagyon hálásak vagyunk, hogy részt vehettünk ebben a táborban .
Augusztus 19
Aug. 18-án indultunk Olaszországba, 19-én érkeztünk meg. A szállásra, Cocca Veglie-ba nem lehetett felmenni nagybusszal, mivel eléggé szűk és szerpentines út vezetett odáig, így a csomagjainkat autókba rakták, mi meg megindultunk gyalog a szálláshelyre. Az út hosszú volt, a hegyek között vezetett és személygépkocsival is elég nehezen lehetett megközelíteni. A táj meseszép volt, mindenki gyönyörködött. Pár kilométer után, mivel a gyaloglás eléggé elhúzódott, az atyák megsajnáltak és úgy döntöttek, hogy autókkal folytatjuk tovább, aminek nagyon megörvendtünk, mivel 24 óra utazás után mindenki fáradt volt.
Az épület amiben megszálltunk, egy II. világháborús kaszárnya volt, amit helyrepofoztak, kibővítettek. Érkezésünk után pár percre megszólalt a csengő az ebédhez. Eleinte mindenki csodálkozott, hogy miért is szól a csengő, ám a vacsorára már tudtuk, hogy minden étkezés előtt szólni fog. J. Aznap délután mindenki rendezte a polcát, fürdött, ismerkedett a házzal, majd a közeli kápolnához mentünk szentmisére. A 22 lány két szobában aludt, az egyik szobában Évi vigyázott fel a lányok egy részére, a másik részére Krisztina nevelő, a fiúkra pedig Erik testvér. A vacsora 19.30-tól volt. Lefekvés előtt Erik testvér felolvasott egy Wass Albert novellát, következett az esti ima és 22- kor villanyoltás volt.
Augusztus 20
Reggel 8-kor keltünk fel. Reggeliztünk, mindenki elvégezte a napi teendőit, mivel mindenki be volt osztva vagy a konyhára vagy a szobába, fürdőszobákba takarításra. Ezek elvégzése után, lassan elindultunk túrázni, megmásztunk egy 2000m magas hegyet, amelynek a csúcsán egy nagy kereszt állt. Nagy volt a lelkesedés és hát mindenki megmászta, még ha néha úgy is éreztük, hogy már nem bírjuk. A délután szabad volt, mindenki kipihente az aznapi fáradalmait, akik jobban bírták azok vagy kosárlabdáztak, vagy röplabdáztak. Este ismét egy Wass Albert novellát hallgattunk meg és az esti ima után mindenki nyugovóra tért.
Augusztus 21
Reggel korán keltünk, 6 óra előtt, mivel készültünk az Idro tóra fürdeni. Mindenki jól érezte magát, szépen sütött a nap, a környezet nagyon szép volt. Az ebédet is ott fogyasztottuk el, mely, mint mindig, most is meleg és bőséges volt. Ebéd után még fürdőztünk kb. 16 óráig.
Mielőtt haza indultunk volna, Pippo atya mindannyiunkat meghívott fagyizni, és mi tagadás nagyon finom volt és jól esett abban a nagy melegben. Aztán lassan elindultunk a szállásra. Ekkor már mindenki eléggé fáradt volt, kiszívta a nap és a sok víz az energiánkatJ. Vacsora után szabadprogram volt, röplabdázás, kosarazás, foci. 21.30-kor ismét irodalmi est következett, közös ima, lefekvés.
Augusztus 22
Ma reggel is korán keltünk mivel kajakozni mentünk az Izeo tóhoz. Itt mindenki kipróbálhatta mennyire bátor, mivel egyedül is lehetett kajakozni, meg kettesével is. J. Ott töltöttük az egész napot. Senki sem unatkozott, lehetett kajakozni, úszni, napozni, halászni. Nagyon szép napsütéses idő volt, a nap végére mindenkin látszott a fáradság . Vacsorára értünk haza, vacsora után ismét szabadprogram volt. A játékok után mindenki elvégezte a dolgát és a közös ima után ágyba bújt.
Augusztus 23
A mai nap már szabad volt, mindenki takarított, mosott, játszott. Ebéd után nekifogtunk próbálni a vasárnapi szerepre, amire jóformán már pár napja készülgettünk. Az előadásunkat Szent Ferenc életének egy részletéből, éspedig amikor Ferenc megszelidíti a gubiói farkast, pár népdalból, versekből és ifjúsági dalokból állítottuk össze. Mindenkinek ki lett osztva a szerepe, senki sem maradt ki. Vacsoráig tartott a próba, aztán szabadidő volt, foci, kosarazás, röplabdázás, ima és alvás.
Augusztus 24
Vasárnap lévén, szentmisén vettünk részt amelyet most magyarul végeztek. Az előadás elmaradt csütörtökre, mivel a bejelentkezett vendégek nem tudtak aznap eljönni, így mindenki szabad volt. Este egy Francesco nevű olasz fiatalember vezetésével, cserkész játékokat játszottunk, mindenki nagyon jól szórakozott. Aztán a már megszokott irodalmi est következett, ima, lefekvés.
Augusztus 25
Ma is korábban keltünk mint általában, mivel túrázni indultunk. Nagyon jól sikerült, 40 olasz fiatal cserkész vendégei voltunk. A táj most is meseszép volt. Meglátogattunk egy kápolnát ahol egy híres szobrászművész alkotása állott. A szobrász azelőtt pár nappal bűvészmutatványokat mutatott be nekünk, mivel nem csak művész hanem bűvész is. Mindenki nagyon élvezte. Este a szokásos program, a cserkészjátékok sem maradtak ki.
Augusztus 26
Ma a szálláson maradtunk és mindenki végezte a dolgát. Volt próba, este pólókat osztogattak a szállásunk címével, amelyeknek másnap a vidámparkban vettük hasznát. Este cserkészjátékok, ima.
Augusztus 27
Korán keltünk mivel vidámparkba indultunk.
Több csoportba osztottak, hogy minél könnyebben lehessen felvigyázni ránk. Hűha, leírni nem lehet, hogy mindenki, hogy élvezte az extrém játékokat. Volt aki többször is kipróbált egy ilyen hajmeresztő játékot. Volt ott annyi, az ember alig tudta kiválasztani, hogy melyikre menjen, egy nap nem is elég egy ilyen helyre. De ennek ellenére mindenki annyit próbált ki amennyit csak tudott. Amikor késő délután találkoztunk, mindenki beszámolt élményeiről, nem győztünk mesélni. Úton a szállásra szinte mindenki aludt, a vidámpark jól kifárasztott.
Augusztus 28
Ma itthon maradtunk. Megjöttek az olasz vendégek, misére mentünk amelyen ők is részt vettek, mise után készülődtünk az előadásra, ebéd előtt focibajnokság volt az olasz fiatalokkal, majd közös ebéd.
Az előadás jól sikerült. Utánna szabadidőnk volt, este ismét irodalmi est, közös játék, csomagolás.
Augusztus 29
Korán keltünk, ma már nem gyalogoltunk hanem kocsival vittek le a buszhoz. Elindultunk Velencébe, ahova Tóni atya kísért el, ettől aztán mindenki fel volt villanyozva, mivel hát ez nem mindennapi dolog. Nagyon meleg volt, de nagyon szép volt és érdekes a város. Lehetett itt látni minden fajta embert, gyönyörű épületeket, gondolákat. Meglátogattunk egy templomot, ahol nagyon értékes festmények voltak és szobrok is. A templom már nagyon régi volt ,de még mindig jól állott. A művészek akik dolgoztak rajta , mind a 15 és a 16 sz. éltek . Őszintén már nem tudom megnevezni mivel hát jó sokan voltak.
Minden esetre gyönyörű volt. Tóni atya meghívott mindenkit egy-egy fagylaltra ami igencsak jól esett, elmentünk a szent Márk térre, átmentünk a sóhajok hídján is. Tóni atya mesélt nekünk egy csomó érdekességet Velencéről, nem csak ott hanem még mielőtt elindultunk volna, azelőtt való este is. Hajókáztunk, olyan jó volt az Adriai tengeren hajókázni, a tenger vize is igazán szép volt.
Az épületek amiket láttunk a hajóból, hát azok is meseszépek voltak. Késő délután elbúcsúztunk Tóni atyától és feledhetetlen emlékekkel szívünkben, elindultunk hazafele.Hát így zajlott le az olaszországi tábor, mozgalmas volt nagyon. Persze ebben a táborban is történtek csintalanságok meg nyafogások, de nem tartom fontosnak megemlíteni mivel nem voltak nagy dolgok . A túrázást is mindenki bírta, nem voltak különösebb zúgolódások.
