Több okunk is van ma az ünneplésre – nyilatkozta a mindenki által Csaba testvérként emlegetett ferences szerzetes –, ugyanis ma Szovátán emlékezünk Szent Ferenc megtérésének nyolcszázadik évfordulójára. Ô megtérése elôtt világi életet élt, egészen addig, amíg úgy érezte, a legszegényebbeket kell szolgálnia. Az ô élete példaértékű mindnyájunknak.

Az alapítvány valóban felvállalta e nemes példa követését, ugyanis Erdély-szerte működtet árvaházakat és napközi otthonokat, ahol az árva és a szegény családokban élô gyerekek nehéz sorsán próbálnak enyhíteni. A szombati rendezvény másik ünnepeltje Domokos Kázmér volt, aki 400 évvel ezelôtt született Szovátán. "Emiatt választottuk ma az ünneplés székhelyéül Szovátát. Domokos Kázmér élete is példaértékű számunkra, hiszen Mohács után, amikor az emberek nyomorban éltek, elment Rómába, ahol pappá avatták, majd papként járta a világot, koldult és ebbôl iskolákat építtetett újra. Személye nagy ajándék volt az erdélyi magyarság számára. E két ünnep alkalom arra, hogy ma itt jól érezzük magunkat" – nyilatkozta a szerzetes, aki azt is elmondta, úgy érzi, az ô feladata "ünnepet szervezni a körülötte élôknek".

A szovátai rendezvény a katolikus templomban szertartással vette kezdetét, majd a jelenlévôk megtették a Hálaadás útját, amelynek végállomása a Medve-tótól nem messze fekvô tisztás volt. A menet útközben megállt a gyerekek által készített 12 oltárnál, ahol imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek. A végállomás elérésekor éhségüket is csillapíthatták, ugyanis gulyás és desszert várta ôket. A nap második felében műsorral szórakoztatták a közönséget: hagyományôrzô zenekarok és a "nagy ferences család" apraja-nagyja, szerzetesek, nôvérek és az alapítvány által gondozott gyerekek is színpadra léptek. Szovátán ez az első, azonban Déván, az alapítvány székhelyén került már sor hasonló jellegű rendezvényre.