Dicsértessék drága Csaba testvér! Azért írok mert idén, vagyis amint visszautazom a székelyhidi otthonba, szeretnék én is kiköltözni és elkezdeni a saját kis életemet felépíteni...... .... Már 18 éves vagyok és még csak nem is tudom milyen a világ. Nagyon hálás vagyok, hogy végig mellettem volt és ezt köszönöm, és hálás vagyok mindenért . Mert ha maga nincs, akkor lehet még mindig a porban cseperednék és növekednék.
Egy szóval köszönöm
Andrea
Kedves Andrea!
Számomra te a "legkisebb királyfi" vagy, aki úgy érzi, hogy útra kell kelni, szerencsét próbálni. Természetes, hogy ez a vágy megvan benned, ez egy Istentől jövő tiszta vágy. Mi szívesen fogadtunk annak idején, kiskorodban, öröm volt téged nevelni és örvendek, hogy láthatom, hogy milyen ügyes, szép nagylány lettél. Tudnod kell, hogy te bátran maradhatsz továbbra is az atyai házban, amíg el nem végzed a tanulmányaidat. Nálunk mindig otthon vagy. Persze tudom a népmesékből is, hogy eljön az idő amikor a legkisebb királyfi is útrakel, mert ez az élet rendje.
Tudnod kell, hogy figyelmességgel, jósággal az életben nagyon sok jó barátot gyűjthetsz magadnak, ahogyan eddig is tetted. De azt is kell tudnod, hogy kint a világban biza sárkányok is vannak, gonosz, rosszindulatú, mohó sárkányok, amelyek a te szépségedre, testedre, lelkedre vadásznak és akiknek az asztalán te csak préda, azaz egy "jó fogás" vagy. Isten mindig mellettünk áll, és ha fogjuk a kezét akkor ő segít legyőzni ezeket a sárkányokat, de a kuzdelem az a tied. Én a tarisznyádba útravalóul a gondviselő élő Istenbe vetett hitet szeretném tenni. Imádkozom érted, hogy tudd legyőzni a sárkányokat és hódítsd meg azokat a célokat amelyekről álmodsz.
Szeretettel várlak mindig, mert mind gyermekemmel büszke örömmel meg akarom osztani veled a "fele királyságomat", és ezt szószerint értem, ahogy már nagyon sok társaddal is megtettem.