A dévai Bethlen-kastély előtt kezdődött péntek este a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által rendezett VI. Reneszánsz kastélyfesztivál. A rendezők nem véletlenül választották e helyszínt a megnyitó előadásra, hiszen a Renaissance együttes által bemutatott történelmi táncjáték alapjául szolgáló esemény, 400 évvel ezelőtt pont ezen a helyen játszódott le. – A XVII. század elején a szépséges Széchy Mária nagyon fiatalon ment férjhez Bethlen Gábor fejedelem unokaöccséhez, aki viszont beteges lévén, pár esztendő múltán meghal. A fiatalasszony hamar eldobja az özvegyi fátylat, és vadászattal, lakomákkal, férfitársaságban mulatja a időt. A puritán erkölcsű fejedelemasszony, Lórántffy Zsuzsánna azonban nem tűri Széchy Mária kihágásait, férjhez kényszeríti a fiatalasszonyt. Mária dacból egy köznemeshez köti életét, de hamar meg is gondolja magát, és hazaszökik dévai birtokára. A hoppon maradt férj hadsereggel jön felesége után. Széchy Mária azonban a dévai Magna Curiából kiszökik, felmenekül a várba, és ágyútűzzel kergeti el férjét – ismertette a szájhagyomány útján máig fennmaradt történetet a Renaissance együttes vezetője. A táncjátékot a háromnapos fesztivál során több helyszínen is nagy sikerrel mutatták be, többek közt az algyógyi körtemplom előtt, illetve Torockószentgyörgyön.
A táncelőadásokat valamennyi helyszínen rövid helytörténeti ismertetés előzte meg, melyre a rendezők helybelieket kértek fel. Déván dr. Gherghina Boda muzeológus ismertette a Magna Curia történetét, melyet eredetileg Geszti Ferenc dévai várkapitány építtetett, de az évszázadok során számos fejedelmi és főúri család birtoka volt, akik saját ízlésük szerint bővítve a kúria épületét reneszánsz, barokk elemekkel gazdagították azt. Algyógyon, Erdély legrégibb talpon álló körtemplomának, illetve a vele szemközt lévő református templomnak történetét Kató Kata, az Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ képviselője ismertette. Torockószentgyörgyön pedig Balázs Ilona nyugalmazott tanárnő mesélt a három ágra szakadt Thoroczkay család történetéről, a ma unitárius egyházi tulajdonban lévő udvarházukról, illetve a XIII. századi várról, amely romosan ugyan, de ma is ott magaslik a falu fölött, várva az utókor urainak kegyes támogatását, melyből legalább konzerválni lehetne ódon falait.
A korabeli tánc és a helyismertetés mellett a reneszánsz és barokk muzsika sem hiányzott az idei kastélyfesztivál programjából. A budapesti Harmonis együttes tagjai: Andrejszki Judit, Szabó Zsolt és Richter Dorottya, valamint a temesvári Caius Hera korabeli hangszereken szólaltatták meg olasz kora-barokk zeneszerzők műveit Algyógyon, a dévai ferences templomban, illetve a torockósznetgyörgyi unitárius templom falai között. – Számomra a barokk és általában a középkori muzsika nem könyvekből előkotort ósdi kottákat jelent. Ezek a zenei darabok ugyanolyan érzelmi közegben születtek, mint a mai muzsika. Az emberek akkor is leginkább a szerelemről énekeltek, annak örömeiről, fájdalmáról. Még az akkori zenei elemek is fellelhetők a mai közismert dalokban. Persze a hangszerek változtak, a mindennapi élet is más lett, hiszen akkor nem volt televízió, világháló és éppen ezért az emberek összegyűltek muzsikálni, énekelni, táncolni – ez volt számukra a szórakozás. És e darabok előadásával valahogy ezt szeretném közvetítetni, azt a közösségi érzést, ami az akkori emberekben megvolt, és ami remélhetőleg újra feléled – fogalmazott Andrejszki Judit, barokk énekes és csembalóművész, aki több helyszínen is közös dalolásra bírta a közönséget.
A háromnapos rendezvénysor, vasárnap este a torockószentgyörgyi Rudnyánszky kúrián, illetve a szomszédos unitárius templomban zárult, ahol a helyi közösség és a házigazda szerepét vállaló Finta Emese lelkipásztornő szeretetvendégséggel köszönte meg a falu életébe új színt hozó rendezvényt.
Gáspár-Barra Réka, Chirmiciu András www.nyugatijelen.com