Potápi: ne csak a tanítási nyelv, a szív is magyar legyen

b_300_300_16777215_00_images_stories_Jo_Rendezvenyek_201607111847070.nye01.jpgFelvidéken jártam és alázattal fejet hajtottam a szórványban is becsülettel helytálló magyar pedagógusok előtt!!
Tisztelettel,

Csaba t.

 

KOMÁROM, RIMASZOMBAT. Július 11-én délután a Selye János Egyetem Konferenciaközpontjában, illetve a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében egyidejűleg kezdődött a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége XXV. Jókai Mór Nyári Egyeteme, illetve II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyeteme.
A szombaton záruló pedagógus-továbbképzések a Comenius Pedagógiai Intézettel, az SZMPSZ Komáromi és Rimaszombati Területi Választmányával, illetve Regionális Pedagógiai Központjával, valamint a Módszertani Pedagógiai Központtal együtt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az SZK Kormányhivatala és Komárom önkormányzata támogatásával valósulhatnak meg.
Portálunk a komáromi megnyitó ünnepségen járt, amelyet többek között megtisztelt jelenlétével Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkára és kollégája, Pathó Marianna, továbbá Harmathi Zsolt, Magyarország pozsonyi nagykövetségének munkatársa, Szigeti László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) volt oktatási minisztere, Böjte Csaba dévai ferences rendi szerzetes, Stubendek László, Komárom polgármestere, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Danka Kapucianová, a pozsonyi Módszertani Pedagógiai Központ (MPC) vezérigazgatója, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora, valamint a kárpát-medencei magyar testvérszervezetek több képviselője.
A komáromi megnyitó ünnepségen közreműködött az SZMPSZ Józsa Mónika és Tóth Árpád karnagyok által vezényelt alkalmi kórusa, amellyel együtt a jelenlevők közösen énekelték el a Himnuszt, majd az énekkar előadásában Tompa Mihály és Sütő András megzenésített verseit hallhatta a közönség. Vörös Mária, az SZMPSZ országos alelnöke üdvözölte a megjelent díszvendégeket, előadókat, foglalkozásvezetőket és hallgatókat, majd elmondta: ez alkalommal Komáromban 7-féle, Rimaszombatban pedig 3-féle szakcsoport kezdi meg munkáját. Hangsúlyozta, bár az elmúlt negyed évszázadban változtak a nyári egyetemeik helyszínei, céljuk továbbra is változatlan, a gyakorlatban jól alkalmazható, minőségi tudást akarnak nyújtani a továbbképzések résztvevőinek.
Komáromban Jókai Tibor SZMPSZ-elnök, Rimaszombatban pedig Ádám Zita alelnök megnyitó beszéde hangzott el, amelyeket mindkét helyszínen egy-egy nyitóelőadás követett. Miután az SZMPSZ első embere Komáromból a rimaszombati ünnepség résztvevőit is köszöntötte, elmondta: tavaly ünnepelték az SZMPSZ megalakulásának 25. évfordulóját, ebben az évben pedig az eltelt negyedszázad a Kárpát-medencében megszervezett úttörő jelentőségű első és az azt követő nyári egyetemeket idézi emlékezetünkbe.
„Miért is különleges számunkra a 25 év? Egyszerűen azért, mert számot ad a munkáról, ugyanakkor számon is kér. Mérlegre teszi a magunk mögött hagyott tettek súlyát, erőink, eszközeink hatékony felhasználását a magyar iskolák minőségi változása, a közösség szellemi építése érdekében... Egy közösség csak olyan útra léphet, olyan utakon haladhat, melyek elvezetnek céljaihoz, amelyek gondolatokkal, értelemmel telítettek, amely célok felemelnek, értelmet adnak a mindennapok erőfeszítéseinek. A nyári egyetem programjai huszonöt évvel ezelőtt Deákiban indultak az elsők merészségével, a Kárpát-medencében egyedülálló kezdeményezésként, nem volt előttük minta, csak határozott és megvalósítható elképzelés. A szervezők nem szellemi és testi fáradságban, nem anyagi juttatásokban mérték a közösség szolgálatának felemelő feladatát. Deáki, a hely szelleme erőt adott a magyar nyelven történő művelődéshez. Példaértékű volt a tett, a cselekedet, a vállalás, a bátorság ereje, az, hogy voltak csapatalakító hiteles emberek, akik elhitték és elhitették másokkal is, érdemes útra kelni, érdemes nemes feladatokon munkálkodni, amitől nemcsak az egyén, fejlődik, de a közösség energiája is megtöbbszöröződik. Bizonyították, hogy a változásban az irány, nem pedig az utazás sebessége a legfontosabb. Hálás köszönet illeti az elsőket, az őket kitartóan követőket, mindazokat, akik alapot raktak egy építménynek, mely azóta is folyamatosan növekszik, fejlődik, bővül idehaza és a Kárpát-medencében egyaránt. A szó legnemesebb értelmében alkotó tanáremberek ők. Önzetlenül, erőt, időt áldozva, fáradságot nem ismerve megannyi örömhöz, feledhetetlen pillanathoz, élményhez, barátságokhoz, közös gondolkodáshoz, tudáshoz segítették hozzá 25 év nyári egyetemein a hazai és a Kárpát-medencei magyar pedagógusokat” – mondta Jókai Tibor.
Az SZMPSZ elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik „szabad idejüket önmaguk fejlesztésére áldozzák, hogy a tudást egy szellemi körforgás révén eljuttassák tanítványaikhoz”. Azt kívánta nekik, hogy érezzék jól magukat a Jókai Mór és a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő továbbképzéseken, a szakmai töltekezés szolgálja hivatásbeli gyarapodásukat. „Kívánom, teljen sok-sok év, maradjon meg a kedv, a szolgálat, ami kötelez. Mert mi lehet jobb annál, mint szeretni, amit csinálunk, és tudni, hogy annak értéke is van?” – fogalmazott.
Potápi Árpád János államtitkár örömét fejezte ki amiatt, hogy az SZMPSZ immár Kárpát-medencei szinten rendezi meg nyári egyetemeit, és a magyar kormány, illetve a nemzetpolitikai államtitkárság nevében üdvözölte a jubileumi nyári egyetem résztvevőit. „Az önök hivatásának nagyszerűségét abban látom, hogy gyermekekkel foglalkozva a nemzet jövőjét építik. Embereket indítanak el az útjukon és tudatosítják bennük, hogy ők egy közösség, a magyarság részei. A közösség is kap általuk és ők is kapnak a közösségtől... Az, hogy e közösség mennyire fog erőforrássá válni életükben, az döntően függ az iskola szellemiségétől és a tanároktól. Éppen ezért stratégiai pálya a pedagógusoké. Ahol nincsenek magyar iskolák, ott bekövetkezik a nyelv- és kultúravesztés, megfogyatkozik vagy eltűnik a nemzet... Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencében a magyar iskolarendszer határa egyben a magyar nemzet határát is jelenti” – fejtette ki az államtitkár.
Hozzáfűzte: a pedagógusok gyermekeinket arra képezik, hogy itthon, a Kárpát-medencében, illetve a Felvidéken találják meg a számításukat, jövőjüket. „Ezért alapvető a külhoni magyar iskolák presztízse, elismertsége. Ezért fontos a pedagógusok felkészültsége és erőforrásaik rendszeres megújítása. Fontos, hogy iskoláinkban nem csak a tanítási nyelv, hanem a szív is magyar legyen!” – hangsúlyozta. A pedagógusokat arra is sarkallta, hogy sikeres, vonzó magyar példaképeket állítsanak diákjaik elé, hiszen a magyarság egyedülállóan gazdag jeles feltalálókban, művészekben, sportolókban.
Potápi a továbbiakban kiemelte: a magyar kormány az elmúlt élvekhez hasonlóan a továbbiakban is jelentős anyagi támogatást nyújt a külhoni magyar oktatásügy felvirágoztatása érdekében. „A mi részünkről örömmel jelenthetem, hogy a 2017-es költségvetés szerint a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatás szintjét jövőre visszaemeli az eredeti 22 400 forintos szintre” – közölte. Hozzátette: a felvidéki magyar iskolák diáklétszámának növeléséhez továbbra is szükség van a magyar kormány, az SZMPSZ, a Rákóczi Szövetség és további civil szervezetek hatékony együttműködésére. Végül leszögezte: a magyar kormány kiemelt ügyként kezeli a határon túli magyar oktatási intézmények ügyét, amit az általa 2012 óta rendszeresen meghirdetett tematikus évek sikere is bizonyít, s legutóbb pedig 2016-ot a külhoni magyar fiatal vállalkozók évének nyilvánította.
Az államtitkár beszédét követően Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház komáromi származású színművésze Vörösmarty Mihály Jóslat című versét mondta el.  Azután az SZMPSZ vezetése emlékplakettekkel és oklevelekkel mondott köszönetet mindazon kollégáinak, akik az eltelt 25 év alatt meghatározó szerepet töltöttek be a nyári egyetemek szervezésében. Emlékplakettel jutalmazta Pukkai Lászlót, a nyári egyetemek ötletgazdáját, továbbá Ádám Zitát, Pék Lászlót, Fodor Attilát és Király Annamáriát. Oklevelet vehetett át az ünnepségen, illetve távollétében azt később kapja meg Deáki nyári egyetemeinek szervezői közül Bukovszky János, Varga Ferenc és Suba Anna, a nagymegyeri továbbképzés szervezői közül Raffai Mária, Varga Frigyes, Nagy Ernő, Domonkos Judit és Varga Éva, a dunaszerdahelyi szervezők közül Csölle Terézia, Gúgh Béla, Szetyinszky Veronika, Homoly Éva, Nagy Árpád és Kiss Anasztázia, Rimaszombat frontemberei közül Csúsz László és Csúsz Ilona, a kassai szervezők közül Kožár Júlia, Diószeghy Árpád, Válent Katalain és Hanesz Angelika, a komáromi „mozgatórugók” közül Varga Lajos, Pálinkás Zsuzsa, Andruskó Imre, Csintalan Zsuzsa és Fekete Irén.
A köszönetnyilvánítás után Böjte Csaba dévai ferences rendi szerzetes A világ csak akkor lesz jobb, ha mi magunk is jobbak leszünk című előadása hangzott el. Sajátos stílusú, humorral is átszőtt előadásában a pedagógusokat előbb arra figyelmeztette, ne csak tanítsanak, hanem maguk is merjenek gyerekek lenni, kacagtassák meg tanítványaikat. Ha ugyanis vidámak vagyunk, akkor a mindennapi nehézségeket is sokkal könnyebben el tudjuk viselni és a környezetünket is még vidámabbá tesszük.
„Mondják el a gyerekeknek, hogy szívükben lakozik a világmindenség ura, ezért a lecke megtanulásán kívül jusson idejük arra is, hogy befelé forduljanak, elcsendesedjenek, imádkozzanak. Csak így hallhatják meg Isten üzenetét, ami tovább viheti, fejlesztheti a társadalmat. Hinni kell a szeretet továbbvivő erejében. Az imádságos szeretet adhat erőt ahhoz, hogy Európánk új, szebb jövőt álmodjon“ – fogalmazott Böjte Csaba.
Az atya úgy véli, hogy a XXI. század pedagógiájának a bennünk lakozó hatalmas belső erő felfedezésére kellene összpontosulnia. „A csoda bennünk van, ami tovább viheti világunkat, minden igazi nagy érték belülről fakad“ – szögezte le. Egyúttal kiemelte: ne féljünk a munkától, mert az felemel. „A maradandó gyümölcsöt termő munkára, a létért való küzdelemre, a kemény világra is fel kell készíteni a gyerekeket. El kell hitetni velük azt, hogy sokkal többre is képesek, mint azt magukról feltételezik! Mindenkinek egy élete van, amit valamilyen értelmes célért oda kell adni. Hinnünk kell, hogy van remény, az aranykor előttünk van“ – fűzte hozzá.
A komáromi megnyitó ünnepség református püspöki, illetve katolikus papi áldással, valamint József Attila Születésnapomra című verse aktuális, humoros jubileumi átirata és a Szózat közös eléneklésével zárult.
www.hirek.sk