Az Európai Unió 2019-es, Mies van der Rohéról elnevezett, kortárs építészeti díjára jelölték a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió által tervezett csíkszentsimoni lovardát. A Böjte Csaba gyermekotthonához tartozó, újonnan épített lovarda az építész szerint „átlátszó formagyakorlat”. 

Alig egy hónapja, hogy az Architektúra 6. regionális építészeti biennálén díjra jelölték a szentsimoni lovardát, a napokban pedig megjött a levél: nemzetközi szinten is kiemelkedőnek ítélik a Larix Stúdió munkáját. Köllő Miklós, az építészcsapat vezetője érdeklődésünkre elmondta, több szempontból is kihívást jelentett a tervezés.

A székelyföldi, hagyományos faluszerkezethez igazodó építésznek alapszabály, hogy az egykori tizesek között nem ok nélkül voltak távolságok, hisz meggátolták a tűz elharapódzását. Továbbá azzal, hogy összeépülnek a települések „kiszorul közülük a táj, megszűnnek a vadfolyosók, s nyakunkon a medve” – fogalmazott. 

Nem akartak dombot építeni Az ősök logikáját tisztelve a település részét képező volt kollektív-istállókhoz tervezték meg az ingatlant, amelynek méretei okozták a következő kihívást.

A lovarda funkciója ugyanis nem engedi meg egy nagy tömb részekre osztását, a robusztus építmény tájba illeszkedése mellett arra is figyelni kellett, hogy ez bizony jócskán meghaladja egy ház vagy csűr léptékeit. Sok esetben lehetőség a nagy tömegű építmények tervezésénél, hogy beföldelik a domboldalba és zöld tető kerül rá, hogy a tájba illeszkedjen. Ez ebben az esetben Köllő szerint több okból sem volt megoldás: „elföldelni nem volt érdemes, az költségesebb lett volna.

Messze van ide a domboldal, így először dombot kellett volna építeni. A zöldtetős megoldás ugyanakkor attól a szándékunktól is eltérített volna, hogy a lehető legtöbb helyi anyagot építsünk be az épületbe, azaz ne csak a kivitelezési munkálatok ára, hanem a tulajdonképpeni építőanyagárak is a helyi gazdasági körforgásban maradjanak.”

Erkölcsi kérdések

A székely kultúrtáj épségének őrzését kellett összebékíteni a nagy tömeggel. Gondban voltunk, hogy egy ilyen lebutított tömegű, teljesen banális, de ugyanakkor óriási épület mitől nem lesz zavaró a tájban, mígnem beugrott: ha az épületen átsejlik a táj, akkor talán feloldódik környezetében.

Így kapta e projektünk az átlátszó formagyakorlat megnevezést” – fogalmazott az építész, bevallva, hogy adott pillanatban erkölcsi kérdéssé vált a szakembercsapat számára a terv: „A mára már közel hatezer gyerekről gondoskodó alapítvány s a ferencesek szegénységi fogadalma szellemében minden pazarlást kerülni szándékoztunk.

Továbbá amellett, hogy részben pro bono dolgoztunk, ott tartottunk, hogy az épület karbantartását, javítását is az alapítvány felnövő ácsai, asztalosai kell majd megoldják. Prototípussá válhat Helyi anyagokat felhasználva, táj és építmény összhangját figyelembe véve készült el az a lovarda, amely most nemzetközi fórumon is figyelmet vívott ki. A kivitelező a Tig-Rad System Kft. volt.

Vezetője, a sikeres fogathajtó és a Székelyföldi Lovasünnep szervezője, Bajkó Tibor azóta új megrendelést kapott. Benedekmezőn épül a szentsimoni lovarda alig módosított társa. Lehet, hogy prototípussá fog válni, mert viszonylag kis költségvetéssel nagy előrelépést jelent a székelyföldi lovaséletben – vélekedett a tervező.

https://szekelyhon.ro