A marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kertészmérnöki Tanszékére látogatott a hétvégén Böjte Csaba ferences szerzetes.

A látogatás alkalmával Böjte Csaba megköszönte az egyetem tájépítész szakos diákjainak és oktatóinak, hogy segítenek a Csíksomlyón egy évtizede működő Mária-kert rendbetételében. A projektet a Szent Ferenc Alapítvány és a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszéke közösen hozta létre. „Fontos, hogy mindenki a saját feladatára összpontosítson és akkor csodálatos dolgokat lehet véghezvinni. Az építészekkel, tájépítészekkel, kertészekkel azon gondolkodtunk közösen, hogy hogyan lehetne ezt a szakrális helyet úgy átalakítani, hogy a kertbe belépő személy úgy érezze, jó ebbe a térbe lenni, ahol nemcsak a szem gyönyörködik, hanem a lélek is. Mivel Székelyföldnek valahol ez egy szentélye, úgy éreztük foglalkoznunk kell vele, hogy egy saját, külső, fiatalos szemlélettel egy új világot lehessen alkotni. Ebben segítenek a Kertészmérnöki Tanszék tájépítész szakos diákjai”- jelentette ki Böjte Csaba.

A marosvásárhelyi Sapientia EMTE előadótermében összegyűlt nagyszámú egyetemi hallgatónak és oktatóknak tartott bemutatón elhangzott, hogy 1444-ben kerültek a ferencesek a vidékre, akik elkezdtek építkezni. Böjte Csaba kifejtette, Domokos Kázmér és Kájoni János a többi szerzetessel együtt az épület udvarán gyógynövényeket ültetett és létrehoztak kis és nagy herbáriumot. Az épület és a hozzátartozó kert többször cserélt gazdát, hiszen a kommunista időkben államosítás történt, majd visszakerült az eredeti gazdához. Ezt az épületet és a közel három hektáros területét vette át a Szent Ferenc Alapítvány.  A ferences szerzetes elmondta, 15 állomásban, 15 témát próbáltak megfogalmazni, amit beleépítenek a kertbe.  Hangsúlyozta, reméli ezek a stációk segíteni fognak abban, hogy a Mária kertbe látogató emberek a saját életüket átszűrjék és szükség esetén újratervezzék. Hozzátette, a 15 állomás közül a legfontosabb a Találkozás elnevezésű állomás. Ez a kiindulópontja a Mária kertnek, ezt az Öröm nevű udvarrész követi, és ugyanígy mindenik kertrésznek megvan a saját üzenete, funkciója - részletezte az atya.  Kifejtette, azt szeretnék, ha a kert a látogatói központ része lenne, ha több fiatalt megszólítana, egy szövetségkötés jönne létre. 

„Mindannyian figyelmesebbnek kell lennünk, a felkéréssel, lehetőséggel élni kell és folytatni kell ezt a gyümölcsöző együttműködést”- jelentette ki Ványolós Endre építész, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának oktatója, a tájépítészet szak programfelelőse. Hozzátette, a közös munka folytatódik a nyár folyamán és remélhetőleg az Sapientia Egyetem Kertészmérnöki Tanszéke is hozzá tud járulni, ahhoz, hogy ez a szakrális tér méltó legyen nevéhez.

„A téma nagyon vonzotta a fiatalokat, ezért tud az egyetem abban gondolkodni, hogy ez egy többéves folyamat első állomása legyen. Az is egy kipróbált értéket ad hozzá, hogy már egy elmúlt tábornak az értékelője van, ami során nagy élménybe volt részük a tájépítész diákoknak. Bízom benne, hogy az ott szerzett élmények, tapasztalatok, közös munka segít abban, hogy éves rendszerességgel az egyetem tájépítész-, kertészmérnöki szakos diákjai újra felkeressék a Mária kertet. Ez mindkét fél számára hasznos tud lenni, egyrészt a Mária kert lehetőséget teremt arra, hogy a diákok alkotói képességeiket kipróbálják, hogy tapasztalati tudást szerezzenek, másrészt a csíksomlyói Mária kert egy folyamatos átalakuláson megy ez által keresztül, ami a megújulást fogja biztosítani hosszú távon”- nyilatkozta a Maszolnak Márton Ildikó építész, a projekt egyik kezdeményezője.

Közölte, mivel a Mária kert meditatív hangulatot tud teremteni a táborban résztvevő 22 diák és oktató nagyon jó hangulatban dolgozott, a táborban nagyon kreatív ötletek, megoldások születtek. A közös munka, alkotás egyik fontos üzenete az is, hogy minőségi köztereket kell létrehozni, ahol az emberek fel tudnak töltődni - zárta gondolatait Márton Ildikó.

Benedek Huszár Botond

www.maszol.ro