Többek szemébe is könnyeket csalt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes prédikációja vasárnap a petőfitelepi templomban. Ott ugyanis búcsúi szentmise volt, melyen a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt kérte, hogy engesztelődjünk ki és szeressük egymást. Szólt arról is, hogy Trianon nem a mi bűnünk, ezért ideje lenne már a megbocsátásnak.

Isten végtelen szeretetére kell legyen válasz az életünk. Ne legyünk olyanok, mint a nyűgös kisgyerek, akinek semmi sem tetszik, nézzük a dolgok jó oldalát és értékeljük, amit megkaptunk. Gondoljuk át, hogy hányféle íz, szín és zamat fogadott minket, amikor megszülettünk, mi mindennel fogadott minket a Teremtő, amikor megszülettünk – mondta el vasárnap a petőfitelepi Jézus Szíve-templomban Böjte Csaba ferences szerzetes.

A templomban ugyanis búcsúi szentmisét tartottak, melyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója mutatott be. Prédikációjában elmondta, Isten örökké tartó szeretettel szeret minket, ahogyan az az Ószövetségben is meg van írva: „Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha." Rámutatott, Jézus azért jött el közénk karácsony éjszakáján, mert szeret minket, mert ott akart lenni, ahol szeret, még akkor is, ha elég „fapados" volt a fogadtatása és a későbbi élete sem volt egyszerű. Kiemelte, éppen ezért életünkkel válaszul kell szolgáljunk erre a szeretetre.

Nem a több pénz, nem a több hatalom, hanem a több szeretet tudná megváltoztatni a világot. Egyetlen parancsot kaptunk Istentől, az pedig az volt, hogy szeressük egymást, bármi is történik körülöttünk, mert ahol szeretet van, ott az Isten. Fontos, hogy mutassuk ki egymás felé a szeretetünket, hívjuk meg, vendégeljük meg egymást. És merjünk bocsánatot kérni, a hibánkat kimondani, merjünk kiengesztelődni. Tegyük félre a sérelmeinket és a fájdalmainkat, és Jézus szentséges szívének fényében szeressük egymást – hangsúlyozta.

A szerzetes szerint jó lenne, ha végre újra egymásra találnának a Kárpát-medencében élők, ha újra egy asztalhoz tudnának ülni a szerbek, a románok és a magyarok, amire utoljára talán Hunyadi János korában volt példa. Rámutatott, nagy szükség lenne már végre a kiengesztelődésre, mert Trianon nem a mi generációnk bűne, nem mi követtük el azt, éppen ezért előre kellene néznünk. Megjegyezte, a múltban történt eseményekre nem az a helyes válasz, hogy folyton bántjuk egymást, hanem Jézus szentséges szívének fényében meg kellene bocsátanunk egymásnak és legalább évente egyszer egy asztalhoz kellene ülnünk.

Ennek kezdeményezésére szerveznek egyébként ünnepet július elsején és másodikán Déván, ahol szombaton délelőtt a Vajdahunyadi vár udvarán mutat be szentmisét Böjte Csaba, aki a szegedieket is meghívta az eseményre. Jelezte, másnap a dévai templom 300. születésnapját ünneplik majd meg.

A petőfitelepi búcsúra egyébként a Petrozsényi Jézus Szíve Gyermekotthon lakói is elkísérték Böjte atyát, majd a szentmise végén néptánccal köszöntötték az ünneplő szegedieket, akiket kaláccsal vendégeltek meg. A búcsúi misén adományozni is lehetett az otthon árváinak és nehéz sorsú lakóinak, ugyanis a templomba kihelyeztek egy gyűjtőládát, melybe a jószándékú támogatók felajánlásait várták.

Böjte Csaba mutatta be a búcsúi szentmisét Petőfitelepen. 

Fotó: Karnok Csaba

www.delmagyar.hu