Az erdélyi Vajdahunyadon zászlót bont Böjte Csaba testvér, ferences szerzetes „Déli harangszó” mozgalma a békéért és a béke gazdaságáért.

Böjte Csaba atya a Kárpát-medencei népek közötti békéért imádságra és összefogásra hív mindenkit, az általa felnevelt fiatalok pedig a BÉT-re készülő „Pulsatio Merdiana” (a „Déli harangszó” latin neve) regeneratív gazdasági platformban való részvétellel válaszolnak Ferenc pápa világ fiatalságát megszólító, a bolygó és a béke gazdaságát felépíteni szándékozó „Szent Ferenc Gazdasága” kezdeményezésére.

Amikor éppen 567 éve, 1456 június 29-én III. Callixtus pápa kihirdette a déli harangozást elrendelő bullát, a nyugati kereszténység védőbástyáját, Magyarországot fenyegető szultáni haderő már néhány napi járásra volt a nándorfehérvári végvártól.

Amint vonatkozó cikkében a Rubicon történelemtudományi folyóirat fogalmaz, a keleti kereszténység fellegvára, Konstantinápoly ekkorra már három éve elveszett, és számítani lehetett arra, hogy Nándorfehérvár is ugyanerre a sorsra jut. Ez a fenyegető valóság a pápa számára is nyilvánvaló volt, így az is, hogy a Fennvaló közbeavatkozása nélkül a túlerőben levő ellenséget legyőzni nem lehet. A déli harangszó által létrehívott európai (nyugati) keresztény összefogás tehát lelki minőséggel kívánta kiegészíteni azt, ami mennyiségileg hiányzott az anyagiakban. Míg déli harangszó imára hívta az európai kereszténységet, a helyszínen Kapisztrán Szent János ferences szerzetes, a katonák védőszentjének karizmája segített a lelki és anyagi valóságokat összekovácsolni azáltal, hogy a Hunyadi János által megszervezett politikai egységből a harctéren ütőképes lelki-fizikai egységet képezett.

A többi már történelem: a szultán július 3-án elkezdte a végvár ostromát, és a július 21-i várrohamon és a 22-i nyílt színi összecsapáson óriási győzelmet aratott a többnemzetiségű sereg, évtizedekre biztosítva az európai kereszténység virágzását és a reneszánsz kibontakozását a Kárpát-medencében.

Végül, de nem utolsósorban ez a győzelem elhozta a magyar szuverenitás fennmaradását és megerősödését, melynek következtében a győztes hadvezér, Hunyadi János fia, Mátyás király az akkori Európa egyik legerősebb hadserege felett diszponálhatott, Magyarország pedig európai nagyhatalom lett. A déli harangszó pedig, amelyet 1500-ben erősített meg VI. Sándor pápa, azóta emlékezteti a nyugati kereszténységet arra, amit Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy fogalmazott meg, hogy „együtt, Isten kegyelméből meg tudjuk őrizni és át tudjuk adni lelki, szellemi, tárgyi értékeinket, azokat a kincseket, melyekért annak idején őseink csatába mentek Nándorfehérvár alatt”.

Böjte Csaba testvér még márciusban, éppen a Mandiner hasábjain jelentette be, hogy a mai háborús helyzetben lelki vezetői feladatának tekinti, hogy a kárpát-medencei népeket összekösse a déli harangszó-ünneppel, hiszen nemcsak a magyarokat, de a szerbeket és románokat is büszkeséggel tölti el Hunyadi János személye és a nándorfehérvári diadal. Meggyőződése, hogy egymásnak feszülés helyett együtt „tündérkertté tudnánk varázsolni ezt a vidéket”. Az ünnep időpontjául bölcsen július harmadik szombatját jelölte ki, azt a napot, amikor még biztosan nem ünnepelhetjük a diadalt (ez már 2011 óta állami emléknap), annál inkább viszont annak a legfőbb okát, Európa lelki összefogását, valamint Hunyadi és Kapisztrán helyi integratív cselekvőképességét.

De Csaba testvér, akárcsak a ferences szent elődje, az épp 500 évvel az 1956-os magyar forradalom előtt Teremtőjéhez tért nándorfehérvári hős, nem elégedhet meg a lelki vezetői szereppel.

Neki is ötvözni, integrálni kell az anyagit a lelkivel, hiszen ennek hiányában sem béke, sem jólét nem lehetséges.

A déli harangszó ünnep nem maradhat kizárólag a szomszédságpolitika vallási és kulturális aspektusainál.

Gazdasági megújulásra is szükség van!

Míg a Hunyadi idejében a szűkös anyagiakra támaszkodva kellett a mennyiségi fölénnyel szemben hittel csodát tenni, ma már az anyagiak rendelkezésre állnak, és pont arra van szükség, hogy az egyre komplexebbé váló anyagi-mennyiségi dimenzió ismét integrálja a minőségit, a lelkit. A másik (tulajdonképpen több ezer) ok az, hogy a már negyedik évtizede az általa vezetett Szent Ferenc Alapítvány gondjaira bízott árva vagy társadalmilag hátrányos helyzetű gyermekekből fiatal felnőttek, sőt lassan középkorúak lettek, akik számára a hagyományos sikeres élethez vezető utak nem mindig járhatóak a modern társadalom rugalmatlan, a profitorientált és nonprofit tevékenységek merev szétválasztása miatt, amely végső sorban sem a gazdaságnak, sem a társadalomnak, sem a természetnek nem jó!

Ugyanezek a szempontokat mérlegelte Ferenc pápa is, aki nem kisebb célt tűzött ki maga elé mint, hogy „új lelket leheljen a globális gazdaságba”, és hogy ez az „új gazdaság legyen Föld-barát és teremtsen békét”.

Ferenc pápa idén április 28. és 30. között Magyarországra látogatott, és felhívást intézett mindannyiunkhoz, magyarokhoz, hogy legyünk „ajtók”, mondván: „Legyünk nyitottak és befogadóak, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni”. Mintha olvasta volna Csaba testvér márciusi gondolatait, arra is kért, hogy Európában a népek között építsünk párbeszédből, bizalommal hidakat!

Ez a felhívás pontosan négy évvel azután hangzott el, hogy a pápa világszerte felhívta a fiatalokat, hogy legyenek „ajtók” egy olyan jövő felé, amely befogadó: „A jövő rajtatok keresztül lép be a világba. Arra kérlek benneteket, hogy legyetek ennek az átalakulásnak a főszereplői... Arra kérlek benneteket, hogy építsétek a jövőt, dolgozzatok egy jobb világért”.

A fiatalok nagy számban és számos országból csatlakoztak a kezdeményezéshez, és létrehozták a Szent Ferenc Gazdasága (SzFG) hálózatot.

A magyarság mindkét felhívásra bátran válaszolt azzal, hogy csatlakozott Ferenc pápa békemissziójához, hogy párbeszédet kezdeményezzen az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban harcoló felekkel, és hogy elindította a „Déli Harangszó - Pulsatio Meridiana, az Oikofília Hangja” (PM) nevű, a Budapesti Értéktőzsdére készülő regeneratív gazdasági platformot (a Pulsatio Meridiana Zrt.-t), amely a Földet, az élet egészét, a családokat és a helyi közösségeket, valamint a nemzetek közötti békét szolgálja, és amelyben jelentős tulajdonrésszel rendelkeznek a Szent Ferenc Alapítvány által felnevelt fiatalok, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

A gazdasági platform víziója Csaba testvér békeprojektjére építve két különböző elképzelésből alakult ki:

Az első a PM alapítójának, Dr. Böjthe Kálmánnak, a Erdélyben született és Németországban, menekültek gyermekeként felnövő sikeres magyar vállalkozónak az ötlete volt, aki úgy véli, hogy a magyar felsőoktatási és kutatóintézetek innovációi számára hasznos lehet a tőzsdék korai megismerése. Ráadásul az előnyökben nem csak a feltalálóknak és a befektetőknek kellene osztozniuk (bár mindkét kategóriában nagy arányban kellene a fiatalok között lenniük), hanem a vállalkozási lehetőségeket, szakmai fejlődést és példaképeket kereső hátrányos helyzetű fiataloknak és diákoknak is. Úgy véli továbbá, hogy a keresztény gyökerekhez való visszatérés és a platform PM-ként való márkázása a helyes lépés a mindent átfogó jelentésválság idején.

A második elképzelés e sorok írójának, a PM stratégiai igazgatójának, Sir Roger Scruton néhai angol filozófus egykori tanítványának ötlete volt. Azt javasoltam, hogy az oikofília koncepció erejét (amelyet Sir Roger a Zöld filozófia című könyvében dolgozott ki) egyesítsük a Szent Ferenc Oikonómia (SzFG) koncepciójával, és a PM-et a vállalkozások határok nélküli (vagy nyitott) ökoszisztémájaként szervezzük meg, ahol minden érdekelt fél és innováció profitálhat a nem bürokratikus vállalatok radikális, mindkét irányú nyitottságának, valamint decentralizált működésének több évtizedes tapasztalatából.

A PM és az EoF kapcsolatát tovább erősíti a már említett Kapisztrán Szent János személye, aki mind Hunyadi győztes szövetségében, mind a középkori ferences gazdaságban, a Monti di Pietà kezdeményezésében fontos szerepet játszott.

A PM szimbolikus alapkőletétele Ferenc pápa szentmiséje után történt Budapest belvárosában április 30-án, vasárnap, míg július 1-jén, Vajdahunyadon gyakorlatilag is elindul a békének és a béke gazdaságának az építése, amely a július 15-étől, a Déli Harangszó Napjától egy hétig a Balaton-felvidéken folytatódik Csaba testvér Balatoni Csillagösvény missziós körútján.

Az április 30-i eseményen Csaba testvér közel száz gyermeke jelenlétében megáldotta a platform első közösen létrehozott termékét, egy 15. századi recept alapján készült sokorópátkai kenyeret és egy hagyományos sepsiszentgyörgyi kenyeret. Mindkettőt „Déli harangszó” néven fogják forgalmazni július hónaptól.

A PM célja, hogy a reálgazdaság és a pénzügyi piacok érdekeinek az állam és a civil társadalom küldetésével való összhangba hozásával valósítsa meg regeneratív jövőképét, és ezt a Ferenc pápával kötött saját „gazdasági paktumunkkal” tesszük (a tavalyi assisi találkozó mintájára).

A gazdasági paktum szövege:

Tisztában vagyunk a nemzedékünkre háruló felelősséggel, és ma elkötelezzük magunkat, egyénileg és mindannyian közösen.

Azért, hogy a mai és a holnapi gazdaság az evangélium gazdaságává váljon – Mi, a „Pulsatio Meridiana – az Oikophilia hangja” (PM) részvényesei és érdekeltjei által képviselt generációk, tudatában vagyunk felelősségünknek, és elkötelezzük magunkat, hogy csatlakozunk és mozgósítjuk őseink örökségét (a természeti és kulturális megőrzés és megújulás ökoszisztémáit), az idősebb generációk által felépített vállalkozói és szociális gondozási ökoszisztémáit, valamint a fiatalabb generációk innovációját és motivációját, így a gyakorlatban is megmutatva azt, hogyan tudunk a monokapitalizmus törékenységéből a multikapitalizmus regenerációjává és rugalmasságává válni.

És ezért:

A béke és nem a háború gazdasága – A PM felhívja a figyelmet arra a történelmi változásra, hogy a kereszténység ellenségei elleni több mint 500 évvel ezelőtti háborúra irányuló szövetség helyett egy olyan új gazdaság kiépítésére irányuló szövetségre van szükség,

amely a közös keresztény gyökereinket felhasználva az ellenállóképességez és a megújulást épít.

Olyan gazdaság, amely ellenzi a fegyverek – különösen a legpusztítóbbak – elterjedését – a PM csak olyan gazdasági partnereket fogad el, akik a jövő generációk alapvető szükségleteit szolgálják, mint például az élelem, az energia, az oktatás, a fizikai, érzelmi, egyéni és kollektív jólét és regeneráció, valamint a körforgásos gazdaság,

Olyan gazdaság, amely gondoskodik a teremtésről, és nem él vissza vele – A természeti és társadalmi tőke az, amitől minden társadalom függ, ezért nem lehet külsődlegesnek tekinteni. A monokapitalizmusnak mennie, a multikapitalizmusnak pedig jönnie kell, de egy reális megközelítésnek a meglévő pénzügyi rendszert (például a tőzsdéket) és az etikusan gondolkodó nagyvállalatokat kell ugródeszkaként és növekedési platformként használni az új gazdaság kialakulásához.

Az emberi személy, a család és az élet szolgálatában álló, minden nőt, férfit és gyermeket, az időseket és különösen a leggyengébb és legkiszolgáltatottabb embereket tisztelő gazdaság, egy olyan gazdaság, ahol a gondoskodás felváltja az elutasítást és a közömbösséget, egy olyan gazdaság, amely senkit sem hagy hátra, hogy olyan társadalmat építsen, amelyben az uralkodó mentalitás által elutasított kövekből sarokkövek lesznek, egy olyan gazdaság, amely elismeri és védi a biztonságos és méltó munkát mindenki számára, a széthullott családokból és intézményesített háttérből érkező fiatal felnőttek és a magyar egyetemekről érkezők egyesítése egy sikeres regeneratív gazdasági vállalkozás részvényeseiként és részvényeseiként a Szent Ferenc Gazdasága zászlója alatt, mint a természeti és társadalmi megújulás katalizátora, önmagában egy igazán innovatív és gyakorlatias megközelítés, amely mintaként szolgálhat arra, hogyan lehet megvalósítani a virágzó regeneratív és körforgásos gazdaságra való átmenetet a helyi és globális cselekvési síkok zökkenőmentes integrációjával.

A világ ki van éhezve olyan fiatalok történeteire, akik képesek legyőzni a nehézségeket, és Ferenc pápa fővárosunkban, Budapesten tartott, szentmisén elhangzott biztatását felhasználva olyan ajtókká válhatunk, amelyeken keresztül a siker beléphet, és az inspiráció és a projektünkhöz való csatlakozásra való meghívás globálisan láthatóvá válhat.

Egy olyan gazdaság, ahol a pénzügy a reálgazdaság és a munka barátja és szövetségese, és nem ellenük irányul – mi a PM-nél tisztában vagyunk azzal, hogy a pénzügy a gazdaság „vére”, mivel megkönnyíti a helyben előállított áruk és szolgáltatások kereskedelmét máshol előállított és helyben nem elérhető termékekért és szolgáltatásokért cserébe. A pénzügy azonban céllá vált, és most a társadalom minden szereplőjének (államok, vállalatok és a civil társadalom) lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a pénzügy és a pénzügyi piacok a természeti és kulturális megújulás motorjaivá váljanak, és ne a fő akadályai legyenek.

Olyan gazdaság, amely értékeli és védi a népek kultúráját és hagyományait, minden élőlényt és a Föld természeti erőforrásait – kihasználjuk biológiai (pl. őshonos növényfajok), gazdasági (pl. őshonos mezőgazdasági gyakorlatok) és kulturális örökségünket (pl. keresztény örökségünk által alátámasztott őshonos szocializációs rítusok és gyakorlatok), hogy elősegítsük a regeneratív-körforgásos gazdaságra való átmenetet támogató új termékek és szolgáltatások létrehozását.

Egy olyan gazdaság, amely küzd a nyomor minden formája ellen, csökkenti az egyenlőtlenséget, és tudja, hogyan kell Jézussal és Ferenccel együtt mondani: „Áldottak a szegények”, a PM skálázható platform lesz, hogy az „áldás” a siker katalizátorává váljon, és milliókat inspiráljon arra, hogy részt vegyenek a Szent Ferenc Gazdaságában.

Az emberi személy etikája által vezérelt és a transzcendencia felé nyitott gazdaság – az önátadás az ember legmagasabb célja, és ezt a PM teszi lehetővé azáltal, hogy lehetővé teszi mindenki számára, hogy tehetségét (beleértve a nagyvállalatokét is) a család, a közösség és a bolygó nagyobb egésze felé irányítsa.

Egy olyan gazdaság, amely mindenki számára jólétet teremt, amely örömet és nem csak gazdagságot szül, mert a nem megosztott boldogság nem teljes. – A PM mint regeneratív gazdasági platform a „kaláka” hagyományos fogalmán alapul, amely egyrészt a közösség tagjainak a közösség egészétől kapott segítséget jelenti, másrészt a szórakozás és a munka/közös alkotás keveredésének módja. Ezt az teszi lehetővé, hogy mindenki önkéntesen vesz részt, és egyszerre éli meg az adás (gyakrabban) és a kapás (ritkábban) örömét.

Hiszünk ebben a gazdaságban. Ez nem utópia, mert mi már építjük.

És néhányan közülünk, különösen fényes reggeleken, már megpillantották az ígéret földjének kezdetét. – Mi a PM-nél nem hiszünk abban, hogy a tökéletes világ elérhető a földi életünkben, de hisszük, hogy kötelességünk észrevenni, hogy az új technológiák új választási lehetőségeket és új felelősséget jelentenek, de azt is, hogy az új felelősségeket csak az őseink által már lefektetett és hagyományos kultúránkban rögzített etikai alapokra lehet ráépíteni. Ezért a hagyományos kultúrának kell az alapját képeznie mindannak, amit újonnan építünk. Ez az, amit az elmúlt évszázadok és évtizedek elrontottak, de ezt lehet és kell orvosolnunk.

Ezért építjük együtt a Pulsatio Meridiana - az Oikofília hangját!