Ennek a háborúnak a kapzsiság a gyökere. Zárjunk össze, ne hagyjuk tombolni az erőszakot se magunkban, se magunk körül, se a nagyvilágban – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott karácsonyi interjúban Böjte Csaba. A ferences rendi szerzetes szerint a nevelés olyan, mint az aranyásás, mert felszínre kell hozni hozni a gyermekből az értéket.
– Évek óta élünk a háborús veszély jegyében.
– Azt kellene megértetni a világgal, hogy senkit sem lehet jobbá bombázni, lőni, erőszakkal átnevelni, viszont jobbá lehet szeretni. Ez gyönyörű házi feladat mindannyiunk számára. Ennek a háborúnak a kapzsiság a gyökere. Igaza volt Teréz anyának, aki azt mondta, hogy a Jóisten nem a szegényeket, hanem a gazdagokat nem tudja jóllakatni.
– Magyarország a kezdetektől tűzszünetet szorgalmazott.
– Nagyon büszke vagyok a népemre és az elöljárókra, hogy egyértelműen a béke mellett foglal állást Magyarország, ezt megalapozza a történelmi tapasztalat is, az elmúlt évszázadban rengeteg ember meghalt a világháborúkban, az országunkat pedig leszalámizták. Jól dönt a kormány, oda kell állni mellé ebben a kérdésben, a békénél nincs nagyobb érték. Ha háború dúl a nagyvilágban, akkor háború lesz az emberek szívében is. Zárjunk össze, ne hagyjuk tombolni az erőszakot se magunkban, se magunk körül, se a nagyvilágban. Mindenkinek tudatosítania kellene magában Magyarországon is, hogy mi jobban élünk, mint az emberiség 95 százaléka. Annyi autó van, hogy alig lehet az utcákon közlekedni. Az emberek szépen fel vannak öltözve. Többségük 5-10-15-20 kilóval nehezebb, mint kellene, nincs okunk pánikra. Ne idegeskedjünk, ne elégedetlenkedjünk, most hűteni kell a közéletet.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– A kárpátaljai testvéreinknek is meg kell őrizni a hitüket. Jézus Krisztus nagycsütörtök és nagypéntek után se veszítette el az emberiségbe, az önmagába vetett hitét. Nem mondta azt Péternek se, hogy le vagy váltva, ki vagy rúgva, ez így tovább nem mehet. Bármilyen nehézségen megyünk keresztül, az nem lesz olyan nagy, mint amin Jézus keresztülment nagypénteken, ő mégis megőrizte az emberiség iránti szeretetét, bizalmát. Mindannyiunknak, akkor is, ha sebzettek vagyunk, ha a szívünket át is döfték, ezzel a jézusi magatartással kell a környezetünk felé fordulnunk. Tudom, hogy nagyon fáj, főleg, ha a családból valaki el is veszett. Jártam Kárpátalján, szörnyű, azzal szembesülni, hogy felássák a parkokat és katonatemetőt csinálnak belőlük. Végtelenül szomorú látni Ungvárott és számos településen az ártatlan katonák sírjait.
– És mi folyik Romániában?
– Ahogy egész Európában, úgy itt is összecsapnak a globalista és a szuverenista erők. Úgy vélem, meg kell tegyen mindent Románia annak érdekében, hogy a fiataljainkat nehogy elvigyék a háborúba. Vannak olyan erők a világban, akik úgy vélekednek, ha elfogytak az ukrán katonák, menjenek a frontra a szomszéd államok fiataljai is. Ez a reális veszély is hozzájárulhatott ahhoz a hatalmas feszültséghez, ami alkotmányos válsághoz vezetett, de biztos vagyok benne, hogy megoldódik ez is.
– Komoly sikereket érnek el a diákjai ökölvívásban.
– Néhány hete öt gyerekünk ment el a magyar bajnokságra és abból négy aranyéremmel jött haza, egy pedig ezüsttel. Nagyon ügyesek, egy jó edző kihozta a csodát belőlük. Isten nem teremt selejtet, a gazdag és a szegény ember gyermekébe is apait, anyait belerak. Nekünk, a szülőknek, a pedagógusoknak pedig az a feladatunk, hogy a gyerekekből a következő évtized József Attiláját, Papp Lajosát vagy Puskás Öcsijét, Kőrösi Csoma Sándorját kineveljük.
– Mit tart a legjobb nevelési módszernek?
– Sokan mondogatják, hogy sok baj van a mai gyerekekkel. Hát én meg azt mondom, hogy a gyereknevelés olyan, mint az aranyásás. Dolgoztam bányászként is, amikor az ember nem tudta, melyik csákány vágásnál fog kiborulni a földből a gyönyörű hegyi kristály vagy aranyrög. Adná az Úr, hogy ezzel a reményteljes szemlélettel forduljanak a szülők és a pedagógusok a gyermekeik felé, hiszen mi aranyásók vagyunk, a gyermekben ott vannak az értékek, amelyeket felszínre kell hozni. Mindenkit arra biztatok, hogy így tekintsen a gyermekekre és felnőttekre is. A rengeteg adomát ismerő, a 90-es éveiben járó Antal atyát is arra biztattam, hogy írja le az érdekes történeteket. Azóta már kétszer is kiadtuk a jó hangulatú, békebeli időkből származó népszerű adomákat csokorba gyűjtő kötetet. Rengeteg kincs van minden emberben. Ne gáncsoljuk el egymást, legyünk inkább katalizátorok a másik számára. Szeretném, ha ez a pozitív hozzáállás töltené be mindannyiunk szívét.
– Említette korábban, hogy a bokszedzések a COVID alatt lettek népszerűek.
– Igen, mert nem volt szabad kimenni focizni, bokszolni viszont lehetett bent egy teremben. Déván például 108 tanulóval voltunk szűk családi körben bezárva, gyermekotthonból pedig nincs hova hazaküldeni a gyereket. Sok mindent kipróbáltunk akkoriban, de valahogy az ökölvívás vert gyökeret a gyerekek között, akik azóta már országos és világbajnokságon is jártak.
– Mikor fog ismét ringben misézni?
– Hamarosan. Szeretettel várjuk a kedves olvasókat is a december 27-ei szertartásra, amely valószínűleg a ringben lesz, hiszen a Gyergyószárhegy Gyergyószentmiklós közti mezőn található Godako Ökölvívó Sportklub csarnokában nincs oltár, de a szentmise a ringben is ugyanúgy érvényes. Ezen a már hagyományosnak számító év végi eseményen mindenki ünneplőbe vágja magát, közös vacsorán veszünk részt és hálát adunk a Jóistennek a 2024-es évért és a következő esztendőre is kérjük az áldását.
– Tavaly focimeccsre vitték a gyerekeket, mi volt az idei meglepetés?
– Nagy megtiszteltetés ért minket, a Magyar Köztársaság elnöke eljött Dévára. Most ő hozta a „show-t”, az ünnepi hangulatot, a jó szót a gyerekeknek. Sulyok Tamás látogatása volt az ajándék és remélem, hogy mi is ajándékká váltunk az államfő számára.
– A közös élményt tartja a legszebb ajándéknak?
– Sírva számolt be nyáron nekem arról egy néni, hogy meglátogatta az unokáját, akinek a szekrényében még ott volt a tavalyi karácsonyi ajándéka. Vigasztaltam, mondtam neki, milyen jó, hogy így őrizgeti. De nem volt még kibontva! Vajon mi kibontottuk már a Menyei Atya ajándékát? Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, az első karácsonyi ajándék maga Jézus Krisztus volt, aki később kettesével, hármasával küldte a tanítványait, hogy legyenek ajándékok. A jelenlét az igazi ajándék, az Úr azt szeretné, hogy mi magunk is váljunk ajándékká egymás, a családunk, a környezetünk számára. Ezért is kértem a gyerekeket, hogy ne valamit tegyenek a karácsonyfa alá, hanem ők kuporodjanak oda, ők legyenek az ajándékok szüleik, tanáraik és egymás számára.
– Humorérzék is kell a neveléshez?
– A múltkor sírt az egyik kislányunk, odaültem mellé a lépcsőre, előkaptam a telefont és mondtam neki, hogy csináljunk szelfit. Jó-jó pap bácsi, csak megigazítom a hajamat – felelte a 6-7 éves kislányt, akinek már nem potyogtak a könnyei. Valószínűleg bármilyen szöveget előadhattam volna neki arról, hogy ne sírjon, még jobban zokogott volna de, ha arról van szó, hogy nyomjunk egy jó szelfit, akkor tilos búslakodni. A jókedv, a derű és a humor fontos elemei a nevelésnek. Jézus is tudott örvendezni az apostolai sikerének, mikor visszatértek a tanítványok és egymás szavába vágva mesélték, milyen nagy dolgokat tett általuk az Isten. Nekem nagyon tetszik a Dunán is látható Kiválasztottak című sorozat humoros, jókedvű Jézus karaktere.
– Igehirdetéseit sokan élőben is követik a világhálón. Mit gondol a közösségi platformokról és az okostelefonok világáról?
– Mikor a Jóisten megteremtette ezt a világot, adott Ádámnak két kőbaltát, ő pedig a fiainak Káinnak és Ábelnek nem azért adta, hogy egymást verjék fejbe vele a legények, hanem például azért, hogy vadásszanak mamutra. Önmagában a kőbalta vagy az internet lehet jó is rossz is. Az a kérdés, mire használjuk. Az ember az autójával elmehet a piros lámpás negyedbe vagy a templomba is. Nem az autóval van baj. Az interneten megnézhetem, hogyan lehet virágosítani a kertet, szaporítani a rózsatöveket, rengeteg hasznos tudást szerezhetek, de butaságokkal is foglalkozhatom. A Jóisten egyre nagyobb dolgokat ad a kezünkbe és nekünk önuralmat gyakorolva jóra kell használnunk a modern kor vívmányait. Ehhez mindannyiunknak be kell kapcsolni a lelki GPS-t. El tudom képzelni, hogy szegény nagypapám a szibériai fogságban, mit oda nem adott volna, ha lett volna nála egy ilyen telefon, hogy hazaszóljon és elmondja az ő kedves feleségének, hogy életben van.
– Mi kell ahhoz, hogy jól működjön a lelki GPS?
– El kellene csendesedni, a Mennyei Atya pedig a lelkiismeretünk által utat fog mutatni nekünk. A Jóisten nem komplikáltan szól hozzánk, hanem nagyon egyszerűen. Ő, aki adta nyelvünket, tud velünk beszélgetni a lelkiismeretünk által, ő, aki adta nekünk a hallás készségét, hallja, amit mondunk. Az ember nyugodtan elmondhatja magában, hogy Uram, itt vagyok elakadtam, kicsi vagyok, botladozom, segítséget kérek. Ezt Isten hallja. Adja az Úr, hogy ez az élő hit meglegyen bennünk. Nem lakatlan szigeten vagyunk, nem magányosan sodródó falevelek vagyunk a semmi közepén, hiszen a lelkünkben ott él a Szentháromság.