Bővebben: A Jóisten nagy fakanalat ragadottNem a bevándorlóktól féltem Európát, hanem a lagymatag keresztényektől – mondja a dévai gyermekmentő, Böjte Csaba, akinek van némi tapasztalata a befogadás nehézségeiről és lehetőségeiről. Egy menekült, véli, lehet Isten áldása is, ám mérlegelnünk kell, az ide özönlők közül hányat tudunk szeretettel, biztonsággal integrálni.

Bővebben: Böjte Csaba szerzetes beszélt hitről és a világról vasárnap este az AkropoliszonBöjte Csaba és a 97 éves P. Bíró Antal atya tartott előadást az ötszáz éves csíksomlyói kegyszoborról. A görög katolikus egyház fenntartásában lévő Akropolisz színpadon ez volt az idei nyár utolsó rendezvénye.

Bővebben:  „Kutyából igenis lehet szalonna!”Egy budapesti előadása után beszéltem meg vele találkozót, már a telefonban figyelmeztetett: „Sokan akarnak majd beszélni velem, nem küldhetem el őket. Tud várni?” Mintha érezte volna, hogy türelmetlen embernek születtem, de lehet erre azt mondani, hogy nem? Ráadásul egy adventi számba készülő cikk előtt? Meg aztán azért csak alakított rajtam valamit a házasság, a három gyerek, a munkám… A sor tényleg nem akart fogyni, amikor végre elindultunk, megállították az utcán, volt, aki még a szerkesztőségbe is följött vagy föltelefonált. Jöttek hálából, jöttek tervekkel, jöttek tanácsért, jöttek biztatásért, jöttek áldásért. És Csaba testvér megköszönte, elfogadta, megválaszolta, adta – kifogyhatatlanul, színpadias gesztusok nélkül, mosolyogva. Minden régi és új arc láttán érdeklődve villant föl a tekintete a bozontos szemöldök alatt.