"Paul Watzlawick ötlettárából származik az egyik kedvenc gyakorlatom - a legtöbb páciensemet meg szoktam kérni, hogy végezze el. A feladat nagyon egyszerű: lerajzolok kilenc pontot egy szabályos alakzatban, és ezeket négy egyenessel kell összekötni úgy, hogy nem emeljük fel a papírról a ceruzát. Az emberek többsége sok ideig gondolkozik rajta - aztán megállapítja, hogy nem lehet megoldani. Pedig dehogynem - ám csak úgy, ha valaki kilép a keretből, és továbbhúzza a vonalat. Más lehetőség nincs. Ez a gyakorlat nagyon élesen mutatja meg a gondolkodásunk kereteit és beszűkültségét. Ha undok módon úgy ábrázolom a pontokat, hogy köréjük rajzolok egy vonalat, vagyis még konkrétan oda is rakom a kerítést, akkor szinte nincs ember, aki azt átlépje. Pedig az instrukcióban nem szerepel, hogy nem léphetek túl ezen a határon! Így a különösen nehéz, szokatlan helyzetek megoldása és a kríziskezelés is csak akkor lehetséges, ha ki merek lépni az adottnak vélt keretek közül, hiszen az elakadás lényege pontosan az, hogy ugyanabban a keretben gondolkodom, ezért akármerre megyek, mindig ugyanoda fogok jutni. Ahhoz, hogy máshova jussak, ki kell lépni a rendszerből. Valahogy másképp rátekinteni. Nem arra fókuszálni, amire eddig. Nagyon izgalmas technika, előrevivő, szívből javasolom, hogy próbálják ki!"