Úton vagyok, egy autó repít, száz kilométerenként egy kis veder üzemanyagot, 5,7 liter gázolajat fogyaszt! 1oo ooo méter van száz kilométerbe, méterenként ez hány cseppet jelent? 

Egy életed van, ki tudná megmondani hány ezer nap és benne hány igazi nagy lehetőséggel?! A napjaid peregnek, múlnak, a lehetőségeid apadnak és te nem mered egy végleges kemény döntéssel sehova letenni a létedet! Nem alapítasz családot, nem vállalsz gyermeket, mert az korlát! Az ezer más út közül egyen sem indulsz el bátran, hátra nem néző szilárd akarattal, mert nem mered vállalni az acélkemény falakat! 

Az autó repít, motor szép nyugodt dorombolása nyugalommal tölt el! A lobogó üzemanyagot behatároló acélfalak nem megfojtják a tüzet, hanem kihozzák belőle a maximumot! Csak a döntés által felvállalt kemény korlátaid adhatnak értelmet a létnek! Ezért bátorítlak, ne félj napjaidat a Teremtőd tenyerébe téve felvállalni a legszebb álmaidat! Alapíts családot, vállalj gyermeket, tervezd meg vállalkozásodat, és lépj rá bátran a cselekvés útjára!! Merd a bölcsen kiválasztott terveid motorjában munkára fogni magadat! 

Vezetek, házak, falvak, fák, autók suhannak el mellettem számolgatom az üzemanyag cseppeket!! Tudom, hogy ha hosszan csepegtetném az úton e pár liter üzemanyagot és meggyújtanám, egy kis füsttel pillanatok alatt ellobbanna, semmivé válna! De lám, ugyanaz a gázolaj, bent a motorban, kemény, dinamikus határok között feszít, repít, célba visz! Parttalan semmittevésben az ember napja szétfolyik, léte füst, fellobbanó pislákolás! Isten kezéből átvett álmod, hivatásod kemény, feszes korlátai között ellobbanó napjaidat munkára fogod, alkotsz, gyarapodsz, Teremtőd szép vonásai ragyognak fel arcodon, te is gyümölcsöt, maradandó értéket hozol létre, és végül szépen célba érsz! 

Vállald bizalommal a korlátokat! Szeretettel, Csaba t.