Lassan lassan itt a 2o14-es adventi szentidő! Arra biztatnám a kedves testvéreimet, hogy ezt az elcsendesedésre, befelé fordulásra szánt kegyelmi időt használjuk fel bölcsen és nézzük meg, hogy mennyire vagyunk boldogok? Vajon az istengyermeki tiszta életünket beragyogja-e az az öröm, melyet mennyei Atyánk szeretne velünk megosztani?

Arra gondoltam, hogy nap mind nap írok és megosztok egy-egy rövid elmélkedést azokról a tiszta örömökről, melyeket Isten nagylelkűen felkínál nekünk gyermekeinek! Így, karácsonyra, a boldogság szép ünnepére, szívünket tiszta örömökben fürdetve szépen felkészülhetnénk!

Minden ember boldog akar lenni, és ez nem bűn, hisz Mennyei Atyánk, mint minden atya, mi mást akarna, mint megosztani a maga végtelen örömteli létét gyermekeivel! Jézus Krisztus ezt a vágyát világosan ki is mondta: “Mi mást akarnék, mind azt, hogy az én örömöm a ti örömötök legyen, és örömötök így teljes legyen!" Csodálatos isteni akarat, mely szeretné megosztani gyermekeivel a maga létének tiszta, boldogító örömét! Értem ezt az atyai akaratot, hisz magam is gyermeket nevelek és számomra a legnagyobb öröm, ha azokat az értékeket, lelki, szellemi kincseket melyek engem boldoggá tesznek, felkínálhatom gyermekeimnek. Életem legtisztább öröme, mikor láthatom, hogy az általam felkínált értékek után bizalommal nyújtják gyermekeim a kezüket, és azokat megízlelve, az általam is ismert boldog öröm ragyog fel tiszta arcukon!

Ebben az adventi szent időben, nap mind nap, nagy-nagy alázattal szeretnék a mi Urunk Istenünk örömei közül egy - egyet megcsodálni, körbejárni figyelmes tekintettel, és ha már Atyánk kegyesen felkínálta nekünk, gyermekeinek a maga örömeit, akkor azokat, a tőlem telhető legnagyobb tapintattal megízleltetni a kedves olvasóval. A könyvem második felében, szeretném figyelmeztetni a Krisztus Urunk által mutatott úton elinduló testvéreimet, hogy ezen a világon nem csak a jó Isten kínálja fel a maga életet adó örömeit, hanem Isten majma, a gonosz lélek is tolakodva szeretné ha kinyújtanánk kezünket az általa felkínált örömök után! Kissé ma úgy vagyunk, mind az erdőben járó ember, ki tudja, hogy fában, fűben táplálék, orvosság van, de nem tanulmányozza a bölcs füves emberek írásait és így naivan, balgán kinyújtja kezét és leszakítja mohon a keze ügyében lévő növényeket, gyümölcsöket, gombákat! Jó szándék vezeti nem kétlem, hisz egészséges és jóllakott akarna lenni, de megvan minden esélye, hogy mérges növényt fogyasztva elpusztítsa önmagát. Igen, vannak örömök, melyeket Isten atyai szeretettel szeretne megosztani velünk, és vannak örömök, melyeket a gonosz lélek, a zavart, pusztulást okozó erő kínál fel nekünk álnokul! Az egyik táplálék, élet, öröm, a másik csak csali a horgon, rabság, szenvedés és halál! Mindez igaz, de azért nem szeretném ha kedves testvéremet eltöltené a félelem, a szorongás, mert egy gyáva ember nem képes bebarangolni mindazt a végtelen csodát, mit Isten a maga végtelen jóságában felkínál nekünk! Merj bizalommal elindulni, te ismeretlen, új világok hajósa, felfedező vagy, indulj el bátran, hisz Atyád még a teremtés hajnalán parancsba adta, hogy hajtsuk uralmunk alá a földet! Uralni a világot mi mást jelentene, mind megismerni, megízlelni, felfedezni, bebarangolni mindazt, mit az atyai szeretet készített! Indulj el bátran, ne félj, mert az örömök megkülönböztetésének a tudománya nem nehéz, számodra is elsajátítható!

Sok sok szeretettel,

Csaba t.