2015. szeptember 21. – Hétfő
Lángolj, lobogj osszad a fényedet! Nevelőnek lenni, milyen csodálatos hivatás?! Tartóra tett az Úr, hogy a rád bízott gyermek világosságban járja élete útját!
A szívedben égő tűz, nem lesz kevesebb, ha gyermeked szívében szívedből élő, lobogó tüzet adsz! A lángot, mindazt miben hiszel, s mindazt mit szeretsz, a reményt mely mozgat bizalommal oszd meg gyermekeddel, kit karjaidba zártál!! S ha majd az ő szívében is az Isten és az ember szeretet tüze lobog, meglátod, hogy mennyivel tisztábban fogsz te is mindent látni, megérteni! Őszinte tisztelettel drága kollégáim iránt, Csaba t.
----------------------------------------
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem
takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy
aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami
nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és
nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel
hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az
még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18
takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy
aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami
nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és
nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel
hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az
még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18
